Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-08-01 / 8. szám
185 Góckiirtásnál prophylaktikumként is alkalmazzák a sulfonamidokat. A legegyszerűbb extractio nyomán is léphet fel bacteriaemia a vérben (Elliott) s a már megbetegedett szervekben ez a bacteriaemia a betegség lényeges rosszabbodását eredményezheti. Ezt számos szerző úgy véli elkerülhetőnek, hogy a góckiirtás előtt sulfonamidokat (esetleg más gyógyszerekkel kombinálva, pl. pyramidonnal, Pichler) adagol. Természetesen igen nehéz ebben a vonatkozásban is objektív képet nyerni. Elvitathatatlan tény az, hogy az extractiok és góckiirtások nagy többségének káros következménye akkor sincs, ha semmiféle prophylaxist nem alkalmazunk. Allison egy megfigyelése alapján igen ajánlja a prontosil-prophylaxist. Ugyanazon a gócfertőzésben szenvedő betegen eleinte minden extractio, után láz lépett fel, ami a későbbi, prontosil-előkészítés után végzett extractioknál kimaradt. — Ez azonban egy eset. Ebben a vonatkozásban is pontos és megbízható statisztikára volna szükség, ami stomatológiai vonatkozásban itt is hiányzik. A sebészeti szakirodalomban viszont lehet idevonatkozó igen lényeges adatokat találni. Kirschner, a közelmúltban elhúnyt heidelbergi sebész és munkatársainak rövidre fogott véleménye szerint a prophylaktikus sulfonamid-kezelés — pl. baleseteknél, stb. — a semminél alig ér többet. Mindenesetre más a helyzet gócfertőzésnél, ahol eleve fertőzött szervezettel állunk szemben. A sulfonamidok és származékaik lokális használatát illetően ismét igen eltérnek a vélemények mind a stomatológiában, mind a sebészetben. Iíirschner e szereknek a sebészetben való lokális használata ellen foglal állást. Igen érdekes, eredeti módon bizonyítja a helyi kezelés hiábavalóságát : klinikáján a föltétlenül és föltételesen aseptikus műtétek után is fellépő nem elsődleges sebgyógyulások számát hasonlítja össze helyi kezelésnélküli és helyileg sulfonamidokkal kezelt esetekben. Semmivel sem javultak az arányszámok, semmivel sem lett kisebb a nem primer gyógyulok száma akkor, ha a műtét végén helyileg sulfonamidokat alkalmaztak. Ilyenkor pedig a legideálisabb körülmények állnak fenn a siker számára, mert a fertőzéssel szinte egyidőben alkalmaztatnak az antiseptikumok. A stomatológiában a p-amino-benzol-sulfamid és származékai helyileg kétféleképen alkalmazhatók, egyrészt a szájüreg lohos folyamatainál, stomatitiseknél, másrészt gyökérkezelésben. Rebel klinikájáról Lutze vizsgálatai nyomán elutasító álláspontra jut a stomatitisek gyógyítását illetően. Mathis klinikáján Tr etter adatai szerint a stomatitis ulcerosa kezelésében ugyan használják egyebek mellett az albueid-ot is, azonban megjegyzik, hogy egyáltalán nem vehető bizo-
