Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-08-01 / 8. szám
186 nyitottnak, hogy az albucid az a részlettényezője a meglehetősen öszszetett kezelésnek, amelyik eljárásukat sikeressé teszi. A gyökérkezelésben való használhatóságuk kérdése is vitás. Hess és munkatársai eibazol-lal végeznek iontophoresist és igen jó eredményt, látnak. Azt természetesen nem is lehet várni, hogy erősebb hatású desinficienseinket a gyökércsatorna tisztításában a p-aminobenzol-sulfamid vagy származékai helyettesíthessék. Az egyetlen, amit remélni lehetne, hogy az apexen túljutó, tehát a periodontiummal, illetve apikális granulatiókkal érintkezésbe kerülő Sulfonamid fejt ki kedvező hatást helyileg. — Mindenesetre lényegesen, kisebb a desinficiáló hatása a sulfonamidoknak, mint pl. gyökérkezelésben régóta használt és még ma is nélkülözhetetlen jodoformnak, amit legutóbb igen meggyőző és szép kísérletekkel igazolt — nem stomatológiai, hanem általános sebészi vonatkozásban -— Zenker és Kiffner a heidelbergi sebészeti klinikán. Az ultraseptyl urea-t, por alakban, jodoform helyett Máthé prof. is alkalmazta, gyökérkezelésnél azonban semmi hatását nem látta. Természetesen nem fogadhatjuk el a sulfonamidok használata ellen szóló véleményeket sem kritika nélkül. Kétségtelen az, hogy különböző substituált gyököknek helyettesítésével előállt különböző sulfonamid! készítmények, különböző baktérium-fajtákkal szemben különböző hatékonyságúak, de ezen hatékonyság különbségeket részletesen nem ismerjük. Közismert pl., hogy a prontosil, a prontosil album elsősorban Streptococcid hatású (in vivo), míg a sulfapyridin, valamint a thiazolok elsősorban diplococcid-hatásúak, azaz a pneumo-, gono- és meningococcussal szemben fejtik ki a legjobb hatást. A bakteriológiából közismert tény, hogy ugyanazon baktérium-fajtának különböző törzsei virulentiájukat és különböző külső behatásokkal szembeni ellenállásukat illetően egymástól lényegesen eltérnek. Gondolni lehet tehát arra, hogy ha1 valamely adott esetben az adagolt p-amino-benzol-sulfamid származék hatása nem volt tökéletes, avagy talán egészen el is maradt, egy más gyökkel substituált készítmény esetleg kedvező hatást tudott volna kifejteni. Még egy körülményre kell tekintettel lenni. Woods kimutatta, hogy a p-amino-benzoesav a p-amino-benzol-sulfamid és származékainak hatását semlegesíti. Ezt, legutóbb Ivánovicsnak is sikerült igen demonstratív módon igazolnia1. Tudvalévő, hogy használatos helyi érzéstelcnitőink — egyetlen kivétellel — a p-amino-benzoesav származékai. Egy molekula p-amino-benzoesav az egyes sulfonamid származékokból 10—20 vagy több molekulát, tud semlegesíteni. Ha tehát valamilyen helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás után adjuk a
