Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-06-01 / 6. szám
135 potot. (A lágyrészek tátongása a törött állcsontok dentális rögzítését, sínezését megkönnyíti.) Rögtön ezután a reponált csontos alap felett a lágy részeket lege artis egyesítenénk. Ilyen körülmények között mostanáig nem volt mód betegeinket ellátni. Háborús sérülések eseteiben legalább is nekem úgy tűnik fel az esetek túlnyomórészében nem is fog alkalom adódni arra, hogy ilyen ideálisan lássuk el betegeinket.* Ezt a következő okokból merem állítani: A sérültek legtöbbnyire olyan későn kerülnek orvoshoz, hogy a sebszélek exciziójával vagy anélkül történő per primam egyesítése már nem kerülhet szóba. Ezenfelül a mi körülményeink között nem lehet a lágyrész ellátást megelőzően sinezést kívánni olyan orvostól, aki ebben a speciális gyakorlatot igénylő eljárásban már csak az esetek ritkasága miatt is gyakorlatlan. Ezért a mi körülményeink között helyesebbnek találnám, ha a sinezés egész korai időpontban történő keresztülvitelét nem erőltetnénk túlságosan, mert úgysem lehetséges az. Ad. III. A stomatológus munka körébe tartozik az állcsont sérülése következtében létrejött eltolódás megszüntetése és az ebben a helyzetben történő gyógyulás elősegítése. Ezt követi az esetleges prothetikai javítás. így a rágószerv funkcióját az esetek nagy részében jó eredménnyel visszaállíthatjuk. A lágyrészek alapjának helyrehozása után az ily okból létrejött arcdeformitásokat is jó eredménnyel eltüntetjük. Az első világháború tapasztalatai alapján a törött állcsontok repositiojára és retentiójára a dentális sínes ellátás vált a szabállyá, mely alól csak ritka kivételek vannak. A különböző iskolák eljárásai között eltérések csak azon a téren mutatkoznak, hogy a dentális ellátást milyen apparatúrával végzik. Míg a békésnek nevezett kis sebességgel behatolt erő okozta és legtöbbnyire anyaghiány nélkül járó törések ellátására a közfelfogás hamarabb elfogadta a drót sínes ellátás létjogosultságát, sőt előnyeit is, addig a projectil okozta sérülések ellátása eseteiben inkább hajlandók voltak azt követelni, hogy a tört darabok fogainak megragadására — véleményem, szerint csupán látszólag megbízhatóbb rögzítést nyújtó — öntött stanzolt vagy vulkanizált készülékekkel történjék. A következőkben a kezelésünkre jutott projectil okozta sérülések kezelése folyamán nyert tapastalatainkról számolok be. Nagyjából azt kell előrevetnünk, hogy a munkánk folyamán különösebb, nem várt, észleléseket nem tapasztalhattunk. Sőt azt kell megjegyeznünk, hogy azt tartjuk feltűnőnek, hogy a projectil okozta sérülések menv* A háborús arclágyrész,sérülések por primam egyesítésének pro és contraindicatioja nem tartozik tárgykörünkbe.
