Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-06-01 / 6. szám
123 Mindezekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az állkapocsrögzítő készülékek és sínek alkalmazásakor tartózkodjunk a sablonizálástól, minthogy a sablonizálással a restutio ad integrum elvét távolról sem tudjuk megközelíteni. A segítségünket igénybe vevő bajtársaink érdekében a legtökéletesebb eszközöket és leleményes apparátusokat. kell alkalmaznunk, hogy esztétikai szempontból is lehetőleg a legtökéletesebb eredményt érjük el. A csonttörések korszerű gyógykezelése három követelménynek felel meg. Ezek: repozitió, rögzítés, aktív-passzív mozgatások. Az állcsonttörések gyógykezelését is ilyen módon kell tehát végeznünk. A reponálás és rögzítés hatását egymástól teljesen elkülöníteni nem lehet, minthogy a reponálás közben — különösen nem friss sérüléseknél — a törvégek bizonyos fokban már rögzítődnek is, ép így rögzítés közben a gummiligaturák és izmok húzó hatására —• a még diszlokációban lévő törvégeknek reponálása is létrejön. Igen tanulságos az, amit Wassmund is említ, hogy az alsó-felső állcsontnak a régebbi módszer szerint hosszabb időre való merev rögzítése nem hozta meg azt az eredményt, amelyet ettől a módszertől vártak. Ezért az ú. n. rugalmas rögzítést alkalmazzuk, amely rögzítési mód a törött állkapocsnak bizonyos amplitúdón belül, mozgást engedélyez. Hiszen megtilthatjuk az állcsonttörött betegeknek, hogy ne rágjanak, és a rágási működést a minimumra csökkenthetjük olyan ételek adásával, amelyekhez nem szükséges a fogak kiadós rágása, de a beszédet, amely az emberi lét legsajátosabb velejárója, nem akadályozhatjuk meg. A beszéd gyakorlása pedig a törött állcsont részére a legfinomabb mozgási gyakorlat. Összefoglalva, technikai szempontból az esetek súlyossága szerint alkalmazhatók lehetnek a következő sínek vagy rögzítő készülékek: 1. ideiglenes sín (tovafutó drótkötés, vagy fémszálakkal rögzített fémív), 2. rögzítő sín (fémgyűrűkkel és fémszálakkal rögzül, esetleg gummiligaturák alkalmazása, orthodontiai fémívek), 3. rögzítő sín koronákkal, zárókampókkal, ferde síkkal és csúsztatóval (esetleg a koponyára szerelt külső apparátussal), 4. foghiány esetén kaucsuk, vagy fém-protézis, külső rögzítő, húzó apparátussal, 5. különböző szögextensiós készülékek nagyobb állcsontdarabok reponálásara. (Bruhn, Wein).
