Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-05-01 / 5. szám
107 zaival működtek együtt, kölcsönösen ápolva egymás sebesültjeit és betegeit. Ezektől a betegeket és sebesülteket a hátrább helyezett és a vasútállomások mellett települt betegellátó állomások vették át, gondoskodva további ápolásukról addig, amíg a kórházvonatok beérkezésével azoknak a hátországba való szállítása lehetővé vált. A sürgős és azonnali speciális műtéti beavatkozást igénylőknek a hátországi kórházakba való szállítására eleinte alkalmi futár, majd később vöröskeresztes sebesültszállító repülőgépeket is vettünk igénybe. A betegek és sebesültek központilag irányított elosztás útján jutnak a hátország különböző gyógyintézeteibe és pedig elsősorban honvéd eü. intézetekbe, helvqrségi vagy az újabban felállított honvéd hadikórházakba, továbbá egyetemi klinikákra, vagy különböző közkórházakba. A lábadozók külön üdülőhelyekre kerülnek, ahol a rokkant egyéneknek új foglalkozási ágakra való átképzése, tehát az életbe való visszatérésük is azonnal megkezdődik. Egyik tábori kórházunknál, mint beosztott sebész vehettem részt, mindjárt a felvonulás alkalmával. Ott tartózkodásom ideje alatt kb. 1000 beteget láttunk el. Ezeknek 80%-át természetesen sebészeti jellegű megbetegedések képezik, közelebbről meghatározva olyan sérülések, amelyeket háborús sérülések neve alatt foglalhatunk össze. A háborús sérülések rendkívül változatosak. A sérüléseket többféle szempontból osztályozhatjuk, nevezetesen: 1. a sérülést előidéző fegyverek neme, 2. a sérülés faja, 3. a sérülés lokalizációja, 4. a sérülés súlyossága, fertőzöttsége, stb. szerint.. A magam részéről a sérülést előidéző okok szerint csoportosítanám az előfordult eseteiket, mert hiszen ebből következik már a sérülés minemüsége is, pl. szúrt, lőtt, zúzott, roncsolt sebek stb. Eszerint a sérülések lehetnek: a) kézigránátok, aknavetők, tüzérségi lövedékek, repülőbombák szilánkjai és repeszdarabjai által okozott sérülések, b) gyalogsági, illetve kézi lőfegyverek, és pedig géppuska, géppisztoly, puska, pisztoly lövedékei által előidézett sérülések, c) a gyalogsági közelharc eszközei által előidézett szúrt és zúzott sérülések, amelyeket szurony és puskatus hozott létre, d) és végül egy külön csoportba felvehetjük a szolgálat sajátossága folytan keletkezett egyéb, mondjuk baleseti sérüléseket (megnyomatás, légnyomás, rúgás, robbanás okozta égési sérülések, azonkívül fagyások, feltörések, bőrgennyesedések, stb.), amelyek az egyént harcképtelenné tehetik.
