Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-03-01 / 3. szám
70 haemophilnál — valódi vérzékenynél — elökészülhetünk, addig a purpurok akár súlyos formája is váratlanul érhet bennünket. Olasz szerző (Nuzzi) leírt hétéves leánynál typhushoz társult stomatitis gangraenosából kifolyólag olyan profus vérzést a fossa pterygopalatinából, mely csak a carotis lekötésével volt megállítható (septicus eredetű purpura). A magunk kórházi gyakorlatából emlékezetes (mint szemlélőnek) javakorabeli, carcinomában szenvedő, de egyébként még elég jó erőben levő férfi napok alatt halálra vezető vérzése mozgó alsó kismetsző eltávolítása után (toxicus eredetű purpura). A haemophilia férfiak betegsége, nőknek csak az átörökítésben van szerepük (konduktorok), azaz a somatikus sejt-ártalom átörökítése nő-utódnál csak a csírasejtekre korlátozódik. Előfordulna haemophilia állítólag nőnél is igen ritka esetben. Foulis és Crawford szerint beteg férfi és egészséges nő utódai között beteg nincs, csak terhelt nő, egészséges férfi és terhelt nőtől származik a beteg férfi és terhelt nő, míg beteg férfi és terhelt nő találkozásának felette ritka esetéből származna mint beteg férfi, mind haemophil nő is. A közvetett vérzéscsillapító ténykedés igen sokféle lehet. Az igénybevett segédeszközök természete szerint'általában: 1. hő, 2. vegyi, 3. sugaras és 4. műtéti beavatkozásokat különböztethetünk meg. . A hő alkalmazása arra a tapasztalati tényre támaszkodik, hogy a temperatura emelésével az alvadási idő rövidül (Bürker szerint 7°-nál 19’, 13°-nál 8’, 20°-nál 4’, 39°-nál 2.75’). Legegyszerűbb alkalmazási módja a vérző területnek forróvizes kifecskendezése. A meleg alkalmazásával mindenesetre bizonyos óvatosság ajánlatos, különösen már megszűnt vérzésnél, mert általános klinikai tapasztalat, hogy a meleg applikáció maga is képes vérzést provokálni. Itt említjük meg a vérző terület thermokauterrel érintését is, bár ez nemi véralvasztó, hanem pörkösítö eljárás. A különféle besugárzások alkalmazása szintén tapasztalati tényekre támaszkodik, melyek szerint a véralvadás ezúton is fokozható volna talán a vérlemezkékro irányuló hatással. Valószínű, hogy specifikus sugár-hatása csak a szervek röntgen-besugárzásának van (lép, újabban Trauner [Graz] ajánlatára herék), míg a lokális besugárzás (sollux, diathermia, rövidhullám) nem egyéb mint mély hő-hatás és mint ilyen értágító hatású, mely éppen nem a kívánt célt szolgálja. A vérzés csillapodására műtéti úton is megkíséreltek már közvetve hatni és pedig lépkiirtással. Számottevő eredményekről nem tudunk beszámolni. A vérzéscsillapító hatóanyagok valamikor főleg maró és összehúzó szerekből (tannin, karbolsav, vaschlorid. penghawar djambi,
