Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1942-02-01 / 2. szám

48

WILLY STRUB, Oberuzwil: Bakteriológiai vizsgálatok a fogpulpa arzénnel és kobalttal való devitalizáeió ja utáni sterilitásról. (Bakteriologische Untersuchungen über Sterilität der Zahnpulpa nach Devitalisation mit Arsenik und Scherbenkobalt.) A zürichi egyetem fogorvosi intézete konzerváló osztályának közleménye. Vezető: Prof. W. Hess. — „Schweizerische Monatsschrift für Zahnheilkunde. 1941. No. 11.

Az arzenikummal és kobalttal való devitalizáeió után a fogpulpa sterilitásáról folytatott bakteriológiai vizsgálatok eredménye a kővetkező pontokban foglalható össze:

1. 71 fogat vizsgáltak meg. Ebből 2 fog a kontroll céljait szolgálta. 57 fogat tiszta arzenikummal vagy kobalttal devitalizáltak, ebből 21 fognál a pulpa exstirpációja a fog eltávolítása után történt, ezzel szemben 36 fognál a pulpa exstirpáeióját a szájban végezték el. 14 fogban a devitalizáeiós betétekhez adott chlorphenol és chlorphenol-lcamphor-menthol befolyását vizsgálták.

2. Pliarmakolóigiai szempontból a tiszta arzenikunmak és a kobaltnak nincs meg az arra elegendő baktericid tulajdonságuk, hogy a klinikus-gyakorlatban devitalizáeió után a pulpa sterilitását biztosíthassuk. Ezzel szemben csirokat gátló hatásuk mellett bizonyít azon esetek száma, amelyekben a bakteriológiai vizsgálat negativ eredményekkel járt, természetesen ide nem számítva azökat az eseteket, amelyekben a pulpa már a devitalizáeió előtt is steril volt.

3. Az, hogy a devitalizáeiós szerekhez koncentrált chlorphenolt és chlorphenol-kamphor-mentholt is adunk, még nem garantálja a gyökérpulpa és a gyökércsatoma pulpaexstixpáeió utáni sterilitását, mert a bakteriológiailag negativ esetek száma nem emelkedett lényegesen a tiszta arzénnél és kobalttal devitalizált esetekkel szemben.

4. Egész sor olyan steril pulpát figyeltek meg, amelyeknél semmiféle desinfieienst nem használtak és ez a megfigyelés lehetővé teszi annak a megállapítását, hogy ha betartjuk az összes elővigyázatossági rendszabályt, nagyon jól lehetséges a szájüregben a steril munka.

5. A vizsgalatok eredményeiből az a végkövetkeztetés vonható le, hogy a pulpa exstirpációjánál szükségesnek látszik egy antiszeptikus betétnek a gyökéresatomába való behelyezése. I)e a mortális amputáeiónál is szükséges a megmaradó pulpacsonk antisizeptikus kezelése. (P. E. dr.)

C. HAMMOND és R. TUNNICLIFF: Streptococcus viridans csínokkal mesterségesen előidézett caries. „Journal of Dental Research, Baltimore. 1940 február.

20 éppen extrahált, intakt incisivus, caninus és praemoláris fogat autóklavban sterilizáltak, a gyökeret és a fogkoronák e,gy részét steril modell-viaszszal vonták be és 1%-os, 7.0 pH Dextrose-táptalajba helyeztek. 16 fogat streptococcus viridans csirokkal fertőzött táptalaj hatásának tették ki. A streptococcus viridans csirokat cariosus dentinből nyerték. Ha hetenként friss táptalajt tettek a fogakra, átlagosan 4.2 pH volt leolvasható. A kísérletek kezdetétől számított 14 napra a zománc lemaródott. 3 hónap múlva a coceusok a dentincsatomácskákba hatoltak be. (P. E. dr.)