Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1942-02-01 / 2. szám

49

R. F. SOGNNAES, Boston: A carieses laesiók részletes vizsgálatának fontossága.

Valamilyen megbetegedés kezelésére és klinikai stúdiumára nézve feltétlen szükséges, hogy pontos diagnosztikus módszerek és a szimptomák általános érvényű definíciói álljanak rendelkezésünkre.

A tankönyvekben a cariesre vonatkozó diagnosztikus nehézségekről egy szó sem található. Viszont Gythfeldt kimutatta, hogy' a gyermekeknél található caries-frekvenciára vonatkozó vizsgálatok rendkívül különböző eredményekkel járnak, ha a vizsgálatokat egymástól függetlenül több fogorvos végzi. Pedig minden fogorvos ugyanazokat a diagnosztikus segédeszközöket alkalmazza. Ebből az tűnik ki, hogy bizonyos cáries-jeleket figyelmen kívül hagynak. Ez minden valószínűség szerint a caries korai szimptonxáiról vallott eltérő felfogásokra vezethető vissza.

Az ilyen esetekre vonatkozóan összehasonlítható vizsgálatsorozatokat végeztek:

A-sorozat: tükörrel és kutasszal.

B-sorozat: kiszárított fogakon tükörrel és kutasszal.

C-sorozat: megtisztogatott és kiszárított fogakon tükörrel és kutasszal.

.D-sorozat: tisztított és szárított fogak-j-tiikör-|-kutasz-|-röntgendiagnózis.

Az A-mődszerrel a cariosus fogfelületek egy negyedét nem találták meg azon carieses fogfelszínek egy negyedét, amelyeket a B-, C- és D-módszerekkel diagnosztizáltak. A fissura-. és approximális-cariesek a fogak kiszárítása nélkül is könnyen megtalálhatók voltak, viszont a laesiók 20%-á.n észrevétlenül siklottak át, ha a fogak sem szárítva, sem tisztítva nem voltak.

Az elnézések különösen 2 fajta zománelaesiónál történtek meg:

1. Ha a zománc felszíne az elmésztelenedés következtében gyengén érdessé válik. Ezt csak a zománc megszólításával és kutaszpróbával lehet felfedezni.

2. A másik fajta zománclaesiót kutaszpróbával nem lehet megállapítani, miután a zománcon érdesség' nincs. Csak ha megtisztítjuk és kiszárítjuk a fogakat, tűnnek elő a laesiók. A zománc transpareneiájának gyenge elváltozása lesz megfigyelhető. Sápadt színű foltok, pontok és vonalak kerülnek szemünk elé. Szerző ezt ,.praecaneses állapot”-nak nevezi.

Szerző nézete szerint ezeket az első klinikai manifesztáeiókat már cariesnek kell tekinteni akkor is, lia cavitásokról még szó sincs. A megvizsgált gyermekek több mint 70%-áná.l ilyenfajta laesiókat találtak a fogak bukkális és labiális felszínén. (P. E. ár.)

Dr. M. WALDBECKER: A vegyi fertőtlenítőszerekről. (Über die chemischen Desinfektionsmittel.) Z. R. 1941. IX. 19. No. 38.

A fertőtlenítésre univerzális szer nincs, minden egyes fertőtlenítő szemek megvan a maga meghatározott és körülírt felhasználási területe. A fertőtlenítőszerek használata 5 nagy csoportra osztható: 1. Helyiségek fertőtlenítése. 2. Váladékok fertőtlenítése. 3. Hygiénikus kézfertőtlenítés. 4. Sebészi kézfertőtlenítés. 5. Az eszközök sterilizációja. Ha a használhatóság és a felhasználási lehetőségek szempontjából vizsgáljuk meg az egyes fertőtlenítő szereket, a következő áttekintést kapjuk: Szubllmát számos rossz tulajdonsággal rendelkezik, erősen mérgező hatású, ekcémákat okoz, azonkívül a baktériumokat csak látszólag öli meg, azok tetszhalálukból magukhoz térhetnek és még napok múltán is virulen-