Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-02-01 / 2. szám
29 megjelölés közül miért választja az egyiket. A lényeg az, hogy a normálistól eltérő csira keletkezett valamilyen okból; lehet, hogy Hóiknak van igaza és itt ősi stigmák ütköznek ki. A fog koronája és gyökere a normálistól eltérhet: (1. méreteiben és 2.) alakjában. Ha a korona összes méretei nagyobbak a normálvariánsoknál, de alakilag normális, úgy gigantismus coronae-ról szólhatunk, (óriáskorona). Ha a korona és gyökér méretei együttesen nagyobbak az átlagosnál, úgy valódi óriásfogak állnak elő. Ha a korona összes méretei kisebbek az átlagosnál, de szerkezeti tagoltsága normális, úgy törpekoronáról, ha a gyökérméretek is kisebbek, úgy törpefogról (nanismus dentis), ha a korona normális, de gyökere kisebb, úgy törpegyökerű fogról, vagy röviden törpegyökérről beszélünk. f i i . / y’y <-■ ' ' A fogegység teljes elsorvadását a foghiány (aplázia) jelenti. Utólag nem dönthető el, hogy vájjon a fogcsira teljesen hiányzott-e, fejlődése a foglécből meg sem indult, megvolt-e és elsorvadt, vagy esetlég meg volt és a szomszédos csirával egyesült a fejlődés igen korai szakaszában? A fentiek értelmében a csira túlképződéseket és csökkent képződéseket könnyen áttekinthetjük az alábbi séma szerint: n , ) aplazia •Csökkent / , . , , „,, > korcSképzódménvek képződés í 1 torpeíog normálnál kisebb \ normális > normálvariánsok normálnál nagyobb 1 / ( óriásiog I számfeletti összenőtt normáis TúlképződésJ számfeletti korcs (csapfog, odontoid, paramolaris) I ikerfog (confusio, csirahasadás) ( számfeletti különálló normális Ezen rendellenességek megjelenhetnek a tejfogazaton vagy az állandó fogazaton, lehetnek egyesek, vagy többszörösek, egy vagy kétoldaliak. Osztályozhatók, aszerint is, hogy a fronton, vagy a hátulsó, ill. oldalsó fogakon fordulnak elő; az alsó, vagy felső fogívben stb. A fogak kialakulása bizonyos részleteinek ismerete elengedhetetlen, különösen a túlképződéses alakok megértéséhez. Alábbiakban megkísérlem ezen tényékét ''röviden összefoglalni.
