Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1942-06-01 / 6. szám

152

rostokat (vereinzelte Fasern) találunk erek nélkül, amint Dependorf írta, hanem számos rostból álló idegkötegeket is.

Az osmiummal kezelt sorozatos metszeteimen a pulpában kisebb kapillárisok körül látok 15—30, sőt több velőshüvelyű rostból álló idegköteget, az idegkötegek átmérője sok esetben ötszöröse az ér átmérőjének. (5. ábra.) Nem valószínű, hogy ennek a kis lumenü érfalnak beidegzésére volna szükség ily nagytömegű idegrostra, hanem inkább gondolhatunk arra, hogy ezek a kis lumenü kapillárisok az idegek táplálására szolgálnak. Igen érdekes az is, hogy rendszerint vena is látható az idegcsoport közvetlen közelében. Szabó és Landra gumi injekciós makroskopikus végtag ér-ideg készítményeiken mutatták ki, hogy az idegrostok közé erek nyomulnak be.

Pulpa keresztmetszeti készítményeken az odontoblastok lapos rétegében velőshüvelyű rostra jellemző feketés-barnás karikákat nem láttunk. Münch és Mummery azon a véleményen vannak, hogy velőshüvelyű rostok behatolnak az odontoblast rétegbe is, Berkelbach van der Sprenkel az odontoblast rétegben sohasem látott velőshüvelyű rostot.

C) Velőtten (vegetativ) rostok.

Az emberi fogpulpából készített több száz haránt irányú metszetemet átvizsgáltam arravontakozólag is, hogy vájjon a trigeminus ágakban talált halvány, fátyolos karikák, amelyek vegetativ rostoknak felelnek meg, előfordulnak-e az emberi fogpulpából Kiss-féle prolongált osmiumos metódussal készített metszeteken. Figyelmes vizsgálattal, miként a közölt ábrák (3, 5. ábra) is mutatják, nagy számmal találunk a velőshüvelyű rostoktól élesen elütő halvány karikákat. Ezek a csak fátyolosán látható szigetek a fog pulpában aránylag sokkal nagyobb számban láthatók, mint a nervi alveolaresban, illetőleg a plexus dentalis ágaiban. Jellemző az is, hogy ezek az erek körül találhatók nagyobb számban. (A 3. ábrán csak egy ér körül 16 ilyen rostot számoltunk.) Gellert a n. mentálisban is látott tömegesen vegetativ rostot, ezekről azt tartja, hogy a plexus caroticus extemus ágaiból származnak. Igen valószínű, hogy a pulpában megjelenő nagyszámá vegetativ rost szintén az erekkel jut be oda. Ezek a rostok ú. n. viscero-sensoros vegetativ rostok, amelyek a tapintást, esetleg a fájdalomérzést is vezetik. Valószínű, hogy a fogpulpa nagyfokú érzékenységében ezek az idegrostok is szerepet játszanak.

Az utóbb említett rostok az art. alveolaris falában is futnak úgy a canalis mandibularisban, mint a foramen mandibulae előtt. Stomatológiai gyakorlat szempontjából ezen anatómiai ismeretből igen fontos magyarázatot nyerünk az ú. n. lingularis anaesthesia