Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-06-01 / 6. szám
149 Nem minden rosti szabályos köralakú és nem. egyforma élesen láthatók a körvonalak. Ez érthető is. Ha ugyanis 6 mikronos metszetet készítünk és a mikrotom kése a Ranvier-féle befűződésénél metszi a rostot, nem lehet a körvonal olyan éles, mintha a Ranvier-féle befüződések között történnék a metszés; — a Schwann-féle magnak * megfelelően viszont ovális vastagodás domborítja be a velőshüvelyt. A metszeteken (lásd 3. sz. ábra) tömegesen látjuk az arteriolák kö rül a velőshüvelyü idegrostokat helyenként több sorban is. Az idegek nem alkoknak a fogpulpában zárt, egységes köteget, hanem egymássá 1 lazán függenek össze. A pulpa idegei, különösen a pulpakamrában. a perineurium és endoneurium alkotta szoros kötelékekből felszabadulva, sok helyütt már a végső eligazodás formáját és sajátosságát mutatják, mintha csak módot szolgáltatnának arra, hogy az erek, de a pulpa egyéb szövetei és sejtjjei is, minél közvetlenebb érintkezőbe, kapcsolatba kerülhessenek az idegrostokkal. (Idegi szervezés.) Dependorf szerint 5—6 vastag idegköteg, Beimler szerint még több is lép be a pulpába a foramen apicale-n át. Münch azt írja, hogy a szerzők észlelései több gyökerű fogaknál nem egységesek a fogbélbe belépő erekre és idegekre vonatkozólag. A fogak idegeinek száma még az egy ugyanazon fogféleség esetében sem mindig egyező. Berkelbach van der Sprenkel szerint sorozatos metszeteken figyelhető meg az idegrost útja és az erekhez való viszonya. Sorozatosan feldolgozott anyagomon valóban széleskörű alkalmam volt megfigyeléseket tenni. Ezek egy részéről az alábbiakban számolok be. A már kifejlődött fog pulpájának apikális tájékán az idegek ereket vesznek körül, amint ezt már Münch is leírta. Weil, Dependorf, Walkhoff, Meyer, Mummery megállapítása szerint az erek, illetőleg artériák idegtörzsek alkotta barázdákban futnak. A még nem teljesen kifejlődött szemfog-gyökér apikális tájékán az erek mellett aránylag kevés velőshüvelyü idegrostot találtam. Az apikális pulpa rész 1 mm szélességű volt és kb. ugyanilyen magasságban a velős idegrostkötegek a pulpa keresztmetszeti képén középen félkör alakban helyezkednek el. (L. 4. ábra.) A félkör domborulata az odontoblastok jól látható rétege felé hajlik. Ezen a metszeten az odontoblastok még csak a pulpa egyik felén láthatók, mivel a pulpa másik fele a metszés síkjában még nem jutott el az odontoblast és dentinréteg fejlődéséig. Az idegrostok közelében csak kisebb kapillárisok találhatók. Az ábrán két' nagyobb idegköteg egymás mellett fekszik, a közelben nagyobb kapillárisokkal. 12 kisebb-nagyobb köteg alkotja a fenti félköralakot. Az idegrostok száma 1—1 kötegben 3 és 52 között váltakozik. Az idegrostok összege 211. A két legnagyobb számmal
