Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-06-01 / 6. szám
150 rendelkező köteg egymás mellett helyezkedik el. Az egyik kötegben 52, a másikban 27 idegrostot számoltunk. Ezen utóbbi rostkötegben néhány nagyobb átmérőjű idegrost is látható, mellette pedig néhány hosszirányban talált velőshüvelyü rost van Ranvier-féle befüződéssel. A többi kötegben 18, 14, 19, 14, 17, 16, 11, 8, 12 velőshüvelyü rost keresztmetszetét láttuk, a már említett három kötegen kívül. Igen érdekes az, hogy noha a metszet az apikális résztől 1 mmnyi távolságra van, mégis találunk harántul futó velőshüvelyü idegrostokat is a gyökéri részben. A fent ismertetett metszet után következő metszetsorozatokon két haránt irányú plexus is Iáható, mely az axiális irányban futó velőshüvelyü rostok visszahajlását mutatja egyegy ér közelében. A következő metszeten a két kisebb plexus összefolyik és a 10 mikron vastagságú metszeten sűrűn egymásba fonódva nagyszámú, hosszirányban talált velőshüvelyü rostot 'látunk; a plexusban természetesen találunk sok keresztmetszet et is. A plexus félhold alakú. Ezen két plexustól kissé távolabb kisebb, izolált „'S“ alakban görbült idegköteg tűnik szemünkbe. A pulpa közepén ezen a metszeten még három helyen található hosszirányú velőshüvelyü köteg. Ezek a helyek az idegek meghajlását és visszafordulását) jelezhetik. A 6 és 7 mikronos, haránt irányú metszetek síkjában kifejezett félhold alakú plexusok tűnnek tehát szemünk elé, ezek a kötegek azt mutatják, hogy az idegek lefutása a pulpa gyökéri részében nem egységesen axiális irányú, hanem igen gyakori az idegek periferikus elhajlása, sőt a kötegképzödés is. A következő lemez metszetsorozatán a pulpa periferikus szélein is vékony velőshüvelyü rostokat látunk már. Az erek körül ezen a lemezen mind nagyobb számban jelennek meg a periferikus széleken, az ú. n. Weil-féle zónában, a velőshüvelyü rostok keresztmetszetei, míg a centrális zónában csökken a velősrostok száma. Az erek lumene tágabb és számuk is növekszik. Ezek a metszetek mutatják azt, hogy a kifejlődőben lévő gyökéri pulpában, az apikális rész közelében, az idegek inkább centrálisán helyezkednek el. Minél inkább halad előre a fejlődés, a velős hüvelyű idegek eloszlása annál inkább megfigyelhető a pulpaszövet keresztmetszetének perifériás részein is. B) Erek és idegek. A pulpa idegei gyakran ereket kísérnek, amit különösen szépen demonstrálhatunk az 5. sz. ábrán. A már leírt sorozatos pulpa keresztmetszet 706-ik metszetén a velőshüvelyü rostok topográfiái elrendeződése az erekhez való viszonya, valamint a velőshüvelyü rostok
