Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-05-01 / 5. szám
106 70%-os alkoholban egyébként a gázphlegmone csirái, valamint a streptococcusok is még élnek és így azok a fecskendővel bejuthatnak a szövetekbe, ahol halálos kimenetelű, fertőzéseket hozhatnak létre. Más fertőtlenítő oldatok, amelyekben a fecskendőt régebben tartották vagy amellyel azt átöblítik, mint a karból, vagy újabban a zefirol, szintén szövetnekrózist hozhatnak létre (Partsch). Ezért legjobb a fecskendő és a tű kifőzése vagy száraz sterilizációja. A tű ezenkívül legyen éles, vékony és hegyes, hogy a szöveteket ne roncsolja, ezáltal nemcsak a jelen, de az utófertőzést is a minimumra szállíthatjuk le. Az érzéstelenítő oldatokkal szembeni követelményünk, hogy az legyen testmeleg, izotoniás és izoioniás. 1. Testmeleg. Hogy a hőkiegyenlítődésre ne legyen szükség és ezáltal az erek összehúzódása, vagy kitágulása a szövettáplálkozást ne zavarják. 2. Izotoniás. Általában befecskendezéses érzéstelenítéshez Eichhorn 1905-ben felfedezett novocainját használjuk, amelyhez a Braun által már 1903-ban javasolt adrenalint adjuk az érszűkítés elérése céljából. Ma az érzéstelenítőszerek egész sora ismeretes, általában azonban ma is a novocaint alkalmazzuk, amelyhez az adrenalin káros harása miatt- szintetikus érösszehúzó szereket vagy más vegyszereket adunk. Ilyenek pl. suprarenin, corbasil, clauden, prostignin stb. Kilián szerint a befecskendezésnél használt érzéstelenítőszerek hatása azok kémiai összetételétől, a szövetek ozmotikus nyomásától, a folyadék és véráram izotoniájától és a hidrogén-ion koncentrációjától függ. a) Kimutatták, hogy az érzéstelenítő oldatok összetételében a szervezet sói közül a calcium, nátrium, kálium jelenléte szükséges, mert különben a befecskendezés következtében könnyen szövetkárosodás jöhet létre. b) Az ozmotikus nyomás a szövetek só-ion koncentrációjától függ. Minél nagyobb a só-ion koncentráció, annál nagyobb a fagyáspontcsökkenés. A vér és szövetek fagyáspontcsökkenése 0.56. Ha a bevitt érzéstelenítőszer fagyáspontcsökkenése ez alatt vagy efelett van, úgy szövetkárosodás és fájdalom jön létre. Tehát a hypertonias vagyis a magasabb fagyáspontú anyagok a szövetekből vizet vonnak el, a hypotoníás vagyis alacsonyabb fagyáspontú anyagok a sziivc-nkbő] sókat vonnak el. Mindkét folyamat, amennyiben nagyobb kiegyenlítődés mellett megy végbe, fájdalommal jár. Ha azonban úgy a bevitt érzéstelenítőszemek, mint a. szöveteknek a fagyáspontcsökkenése egyforma, tehát a folyadék és a véráram, vagy a szövetek izotoniája
