Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-01 / 2. szám
54 életbentartása egyike a fogorvossal szemben támasztott legnehezebb, de legfontosabb követelményeknek is. Látjuk tehát, hogy -amíg a caries megelőzésénél a caries gondos ellátására kell nagy súlyt helyeznünk, addig a caries okozta szövődmények elkerülésének sarkalatos tétele a pulpa életbentartása. Nem célom ez alkalommal erre vonatkozólag irányelveket adni, csak rá akartam mutatni annak fontosságéra, mert ez a téma megkívánja a vele való külön foglalkozást. A fogak gyógykezelése szempontjából nagy általánosságban kívánom csak a Black-féle elvet érinteni, amely szerint fissura oariesnél az egymással összefüggő, akár csak részlegesen megbetegedett fissurákat is feltétlenül és teljesen fel kell tárnunk. A 2,-—5. osztályokba tartozó cariesek eavitásainak alakítása a praeventio szellemében az öntisztuló felületekre történő kivitel mellett kell hogy történjék. A caries megelőzése szempontjából fontosnak kell tartanunk a prothetikai munkák alkalmával igénybevett liorgonylatok helyes elkészítését is. Mellék horgonyoknak élő fogakon való alkalmazását lehetőleg csak a modem prothetikai elveknek megfelelően vegyük igénybe. A kapcsok kerek drótkapcsok legyenek, mert ezek síma felülete a fogak zománcát, sokkal kevésbbé támadja meg, mint az érdes felületű, nehezen polírozható, lemezes vagy öntött kapcsoké. A kapcsokat a fogak legnagyobb domborulata alá kell helyeznünk, hogy ezáltal megteremtsük nemcsak a horgonylatnak optimális feltételeit, hanem egyben megkíméljük a fogat a művi úton létrehozott cariesek kifejlődésének lehetőségétől is. Külön kell még szólanom a gyermekkorbem alkalmazandó prothetikai eljárásokról is. Nagyon jól tudjuk, hogy a tejfogaknak a fogváltás idejéig való lehető megtartása az állandó fogak fejlődése szempontjából nagy fontossággal bír. Éppen ezért helyesnek tartanám, ha a-z olyan tejfogak pótlásáról gondoskodás történnék, amely tejfogak akár sérülés, akár pedig caries folytán fellépett gyulladások következményeként idő előtt távoli itatnak el és amikor az állandó fogak megjelenése csak későbbi időpontra várható. E tejfogaknak prothetikai pótlása, véleményem szerint, csak az eltávolított fogak helyének fenntartására szorítkozzék, hogy ezzel az állandó fogak rendes időben és helyen való áttörését biztosíthassuk. Cariesre hajlamos egyéneknél a nyálelválasztásra rendkívül nagy gonddal kell ügyelni és így mindazon tényezőket, amelyek a nyálnak elválasztását csökkentik és ezáltal nemcsak a nyálkahártya szárazságát idézik elő, hanem a fogaknak szuvasodásra való hajlamosságát is nagyban elősegítik, ki kell küszöbölni. Nagy figyelmet érdemelnek Pikerill-nek az utóbbi időben végzett kutatásai, amelyek sze-
