Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-02-01 / 2. szám
75 törzs, alkar, lábszár táján s hólyagosak a körömágy szélén. A száj hólyagoséinak macerálódása után visszamaradt exkoriációk, melyek fájdalmasak, néhány nap alatt hegesedés nélkül gyógyulnak. A bőrtünetek fennállása is ritkán hosszabb 2—3 napnál. A megbetegedés prognózisa jó, tartama ritkán több 2 hétnél. A megbetegedés fertőző, kórokozóját azonban nem ismerik. Száj- és körömfájásban szenvedő állatok ápolói közvetlenül, ily fertőzött állatok nyers tejének, esetleg e tejből köpült vajnak fogyasztói közvetve betegedhetnek meg. A kór felismerése bőrtünetek híján egyrészt a jellegzetes prodromális tünetek nyomán, másrészt a könnyen tisztázható anamnézis útján könnyű. Prophylaktikus rendszabályok fontosak. A kezelés egyébként tüneti: desinficiáló szájöblögetők és híg (2—3%-os) lapisoldatos ecsetelések alkalmazásával. i) Megemlítendő még, hogy bizonyos gyógyszerek használata, különösen azokkal szemben érzékenyebb egyének bőrén, nyálkahártyáin, szintén hólyagerupciókat okozhat. Itt elsősorban jódtartalmú, de néha arsen- és higanytartalmú gyógyszerek szerepelnek. A szájban ritkán támad egy-két hólyagosánál több valahol a laza nyálkahártya felületén. Kedvenc lokalizáció nincs. Míg azonban e gyógyszerek hatására támadó exanthema a bőrön többnyire erythemas foltokban, papulákban jelentkezhetik és nem ritkán hólyagos jelleget is ölt, addig a szájnyálkahártyán tulajdonképpen csak kivételesen észlelhetünk hólyagcsákat olyankor, amikor a bőr folyamata már súlyos és kiterjedt. Ezért a száj hólyagcsái sohasem észlelhetők a bőr exanthemája előtt. így ezek csak mellékes, kísérő tünet szerepét játsszák. Fibrines gyulladások. A nyálkahártya súlyosabb gyulladása, amikor a vérerekből fehérjedús izzadmány szivárog. Ebből az izzadmányból fibrinkiválás folytán körülírt vagy kiterjedt, szürkésfehér vagy sárgás lepedék támad, mely vagy a hám felületén, vagy a hám alatt helyezkedik el. Utóbbi esetben a lepedék feletti hám hamarosan leválik. Egyébként a hám csak helyenként sérült és a hámfeletti fibrinlepedék alatt sok helyen sértetlen marad. A nyálkahártya mindenütt hevesebb gyulladás jeleit mutatja, vérbő, élénk- vagy sötétpiros, vizenyősen fellazult, de elhalásnak — a hám leválásától eltekintve — nyoma sincs. 1. Kisebb körülírt területre szorítkozó művi és vegyi sérülések gyakran csak a szájnyálkahártya hámját pusztítják el. Súlyosabb művi behatások azonban mélyebbre terjedő sérüléseket is okozhatnak.
