Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-02-01 / 2. szám
71 jóindulatú, bár ritkábban rheumás fertőzéses kórfolyamatokkal járhat, esetleg vesegyulladás, vagy szi vbelhárt у agy u 11 adás követheti. Mint már említettük, e megbetegedés lefolyásában néha csak szájtüneteket észlelünk. Ezért fontos ezek elkülönítése más szájtünetektől. A herpes és zoster hólyagosáétól megkülönbözteti a hólyagok nagyobb volta és elszórt elhelyezkedése, a heveny fertőző megbetegedések hólyagcsás kiütésével szemben pedig szélesebb vörös udvara és a gyakori fedőlepedék. Ugyancsak e lepedék különbözteti meg az erythema multiforme hólyagjait a pemphigus vulgaris hasonló tüneteitől, bár oly esetekben, amikor lepedék nincs, az elkülönítést csak a pemphigushólyag gyulladásmentes volta és lefolyása biztosítja. A szalonná«, olykor kocsonyás lepedék ritkán hasonlíthat a syphilis egyik jellemző szájtünetére, az úgynevezett plaque muqueusere. De az utóbbi beszűrődött alapja, fájdalmatlan, gyulladásmentes és nem vérzékeny volta, valamint a lepedék szívós tapadása s nem utoljára a Wassermann-reakció ily esetekben is biztosítja a kórismézést. Az erythema multiforme kóreredete tisztázva nincs. Az a tapasztalat, hogy néha szövődményesen csatlakozik heveny izületi bántalmakhoz, esetleg anginához, amellett szól, hogy a betegség fertőzéses eredetű. A helyi kezelés erythema multiforme esetében is csak az erosio okozta táplálkozási és nyelésé nehézségek csökkentésére (bevonó főzetek) és a száj fokozottabb tisztántartására (desinficiens öblögetők) szorítkozhatik. A belkezelés nagymennyiségű salicyl adagolására helyezi a súlyt. f) Nagyon gyakran, egyes szerzők statisztikája szerint, az esetek 80%-ában észlelhetők szájtünetek a pemphigus vulgaris lefolyásában. Néha hevenyebb, de többnyire idülten lepergő kórfolyamat, mely éveken át is fennállhat. Jellegzetesen hólyagos bántalom, melynek idült lefolyásában néha hetekig, hónapokig tartó tünetmentes időszakok is előfordulnak. Dacára e gyakran idült lefolyásnak, a pemphigus tárgyalása mégis e helyen indokolt, mert úgy a heveny, mint az idült alak tünetei azonosak, a hólyagok az idült alaknál is hevenyen, eritpciószerüen támadnak. Rendszerint minden előzmény nélkül hirtelen támad 1—2 hólyag az ép bőrön, vagy szájnyálkahártyán. E hólyagoknak nincs se a bőrön, se a szájnyálkahártyán kedvelt előfodulasi helye. A bőrön támadó hólyagok szabálytalan alakúak, lencsényi-pengőnyi nagyságúak, petyhüdtek, eleinte tisztán savós, később esetleg véres bennéküek és a kórfolyamat hevenyebb, vagy idültebb lefolyása szerint rövidebb-hosszabb idő alatt elszaporodnak, de évekig elhúzódó esetekben leszáradva, begyógyulva 3*
