Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-09-01 / 9. szám
386 más műtéttől is. Ennek lekicsinylése vagy figyelmen kívül hagyása legalább annyira csökkenti működésünk értékét, mintha a beteget panaszainak elmondásában akadályoznék meg. A félelemnek, mint az emberi lélek legősibb megnyilvánulásának, okai és tünetei sokfélék és egyénenként változnak. Műtét előtt a beteg elsősorban a fájdalomtól fél. De nemcsak ettől, hanem idegrendszerének finomsága és érzékenysége, de meg más alkati tulajdonságának credőjeképpen számos, a műtéttel kapcsolatos mellékkörülménytől is. Az idegen környezet, a műszerek látása, gyógyszer-szagok, kiszolgáltatottság, tehetetlenség érzése, elképzelések, iszonyodás a vértől, várható eshetőségek, bonyodalmak, stb. mindmegannyi félelemkeltő ok. Az érzékszervek csaknem mindegyike fokozottan éber működésben veszi és továbbítja a külvilági ingereket a beteg agyába, ahol a reakciók áttevődnek motorikus és reflexpályákra, amelyeknek megnyilvánulásait enyhébb vagy súlyosabb tünetekben 'észrevehetjük és felfoghatjuk. A félelem ellentéte a nyugalom; ellenszere pedig a bizalom. Amennyi bizalmat tudunk felkelteni és kisugározni magunkból, annyi nyugalmat szerzünk betegeinknek a műtéthez. És ha ezt a kívánt nyugalmat betegeinknek nem sikerül megszerezni, úgy a hiba nemcsak a betegben keresendő, hanem az orvosban is, mert a beteg is megérzi, ha kifejezésre nem is juttatja azt, hogy orvosi foglalkozásunkat nem végezzük mindig a bizalmat nyújtó hivatásérzéssel. Különös hangsúllyal kívánom a figyelmet felhívni a gyermekeknél végzendő műtétekre. Szabály legyen az, hogy gyermekeknek fájdalmat ne okozzunk. Mai tudásunk és felkészültségünk mellett ezt teljesíthetjük is. A gyermekkorban okozott fájdalom, az egyszerű hiszékeny lélek megtévesztése, felejthetetlenül kellemetlen nyomot hagy az egész életen át. Ezenkívül egy ellenséget nevelünk fel, vagy legalább is egy félős pacienst. A gyermekeknél végzendő műtét, vagy kezelés sok-sok türelmet, megértést és főképpen szeret etet kíván. Műtéteknél a felületes bódítást gyakrabban alkalmazzuk, mint felnőtteknél. A félelemszülte idegállapot csillapítására — felnőtteknél szükség esetén — műtét előtt fél órával célszerű sedativumot és analgeticumot adni. Némelykor egy pohár konyak is jó szolgálatot tesz. Ahhoz, hogy az extrakeió menetét, különösen pedig zavartkeltŐ következményeit egységesen áttekinthessük, szükséges hangsúlyozni azt, hogy a fogeltávolítás éppen olyan sebészi műtét, mint bármelyik más, a sebészet által Végzett véres beavatkozás. Hogy ez így van, azt nem elég leírni és mondani, hanem gondolkozásunkkal és ténykedéseinkkel is igazolni tartozunk. Az élő emberi testen okozott sebzés,