Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

18

„Dr. Sterne“? Annyi bizonyos, hogy magyar ember volt. Barna így emlékezik meg róla: „jeles hazánkfia Sterne“, aki 1853-ban főnöke volt. Nagyon kutattam utána, ki ez az ember? Csak a következőket tudtam meg felőle: Carabelli iskolájából került ki, mint minden jeles akkori fogorvos. Ezt Nedelko is, Barna is állítja róla. De tanársegédje nem volt, amit az bizonyít, hogy nevét hiába kerestem a „Festschrift des Vereines Österr. Zahnärzte, herausgegeben vom Verein zur Feier seines fünfzigjährigen Bestandes“ (Wien, 1911) című történelmi műben. Irodalmi működést sem fejtett ki: a ,„Der Zahnarzt“ korabeli egyetlen német fogászati folyóiratban nem szerepel a szerzők között. De nagy gyakorlatú, igen jó fogorvos lehetett, mert több ismertnevü bécsi fogorvos is nála tanult, többek között az idősebb Bobicsek dr. is, aki később irodalmi csengésű nevet szerzett. A Tuchlauben alatt praktizált. Egyebet nem sikerült kiderítenem.7a

2. A fogorvos.

Barna körülbelül 5 évet tölthetett Bécsben, az 50-es évek közepén jött vissza Pestre. A címjegyzék szerint akkoriban I. St.(adt) Kleine Bruckgasse 5. szám alatt lakott, később a Kristóf-tér 8. számú házában. Nagy és előkelő gyakorlatot teremtett magának, József főherceg udvari fogorvosa is lett. Balassa professzor igen kedvelte és szájsebészeti eseteihez mindenkor tanácskozásra hívta.8

Első szakirodalmi dolgozata a Színházi Naptár 1857-ik évfolyamában jelent meg (289. oldal) ezen a címen: Az egészséges száj fontossága. Tehát népszerű cikk. Nem ismerem tartalmát. Az Orvosi Hetilap 1858-ik évi 3-ik és 4-ik számában találjuk első tudományos dolgozatát: Fogkő (Odontolythos, — Calculus dentalis, — Zahnstein) I)r. Barna gy. fogorvostól Pesten. Az 1860. évi 7-ik számban a Lapszemle rovatban egy francia fogorvos cikkének ismertetését a nehéz fogzás megelőzéséről. Második tudományos dolgozata az Orvosi Hetilap 1863. évi 8-ik és 9-ik számában látott napvilágot: A fogak cosmetikájáről. E cikkeket szerzőjük bekebelezte 1871-ben megjelent tankönyvébe. Ennek ismertetésénél szóba fognak kerülni.

7a A szedés javítása közben kaptam Becs városának levéltárából a következő adatokat: „Laut Totenschauprotckoll inter Stadt Wien starb Doctor der Medizin Franz Steine, 70 Jahre alt, ledig, katholisch, zuständig nach Wien, am 19. März 1881 an Leberentartung, I. Tuehlauben 7.” (Archiv der Stadt Wien, zur Z. 5178/1938.)

8 Fogászat, 119. old.: „Bold. BalassánTc is nagy figyelmet szentelt ezen állapotoknak (a bölcsességi fog nehéz előtöréséröl van szó) s magángyakorlatából több nevezetes esetről van tudomásom, melyeknek egynémelyikéhez hozzájárulásomat is igénybe vévé.”