Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
19 Högyes Milleniumi Emlékkönyvében felsorolja Barnának következő dolgozatát is: A szőlőkúra használatának rövid foglalatja Dr. Kaufmann szerint, Pest, 1865. Nem tudtam megszerezni. Egyik könyvtárban sincsen meg. Az Orvosi Hetilapban megjelent Fogkő és Fogcosmetika cikkei alapján habilitálták Barnát az 1865/66-ik tanévben egyetemi magántanárrá.9 Balassa Jánosnak, a tanártestület legbefolyásosabb tagjának kívánsága volt. Ő tehát Egyetemünk első fogász-magántanára. Mai szemmel nézve, ez persze igen szegényes irodalmi, illetőleg tudományos működés a magántanári képesítés elnyeréséhez. De akkoriban — a magántanári intézmény csecsemőkorában — más szempontok szerint ítéltek. Inkább a gyakorlatban kifejtett képességek és sikerek voltak iránytadók és mint gyakorló-fogorvos Barna ebben az időben már igen jó hírű, a legkiválóbb és legkeresettebb szakorvos volt. Egyetemi előadásait (miként később Iszlai is) lakásán tartotta, amit az akkori szűkös egyetemi helyiségek indokolnak. A fiatal magántanár nagy buzgalommal kezdte a tanítást. A beteganyagot az a pcliklinika szolgáltatta, amelyet tanítási céllal lakásán alapított. Tanszükségletet szolgált továbbá 1871-ben saját költségén megjelent „Fogászat“ című könyve, amelyet három kötetre tervezett. Szövege 180 oldalra terjed és 35 eredeti, igen szép kőrajzos ábra díszíti. E kötet tartalma: történelem, élettan, életrendi ügyelet. A másodikba szánta a fogak kór- és gyógytanát, a harmadikba a véres mű téteket. A könyvet „Balassa emlékének“ szenteli.10 Ajánlását a következő szavakkal vezeti be: „Dicső Boldogult! Ne háborgassa nyugalmadat, hogy babéraidhoz illeszteni bátorkodom e cziprus-ágat, mint hálám és kegyeletem szerény zálogát.“ Barna. Fogászata az első magyar nyelvű tankönyvünk,11 tehát úttörő munka és mert olyan ember írta, akinek szakműveltségén kívül igen gazdag irodalmi kultúrája is volt, tartalmilag és írályilag is jeles munka.12 “ Az Orvosi Hetilap (1866. 13. sz.) erről ezt írja: Barna Ignácz és Navratil Imre tudoroknak megengedtetett, Hogy a m. kir. egyetemnél magántanári minőségben előadásokat tarthassanak; az előbbi fogászatból, az utóbbi a gégetükrészetből. “ Meghalt 1868 december 9-ikén. 11 Taláts Pálnál 1833-ban megjelent Szorgalmatos Fogorvosa nem tankönyv, hanem „compilatio” németből. 13 Az Orvosi Hetilap 1871. 13. számában —w. jelzésű bíráló a többi között ezeket mondja a könyvről: ...... a fogak élettana és életrendtana oly alaposan és annyira érthetően van előadva, hogy ezen munka nemcsak az orvosokat, hanem a müveit közönséget általában érdekelheti. A szerző célja volt, hogy a fogak feladatára és épentartására vonatkozólag a hasznos ismeretek'! minél széle?°bb körben térrésszé, s óhajtjuk, hogy ezen dicséretreméltó igyekezete minél kiterjedtebben méltó elismerésben részesüljön."
