Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

17

beszámoló az Orvosok és Természetvizsgálók pécsi Vl-ik nagygyűléséről, ami valószínűsíti, hqgy akkor már orvosdoktor volt. Még egy halvány adat, mely amellett szól, hogy 1846-ban a Szent-Rókus-kórház alorvosa lehetett : a 6 darabból álló elegia-ciklus: „Barátom emléke“. Ez a barátja a vele egykorú Kerner János orvostudor, alorvos 1846-ban ugyanott, aki élete 26-ik évében tudományos buzgalmának áldozatául esett. Így jellemzi viszonyukat :

Együtt viseltük viharos Életünknek terheit,

Közös gyönyörrel élvezők Derültebb perczeit.

Ez talán vonatkoztatható közös közkórházi szolgálatukra is.

A fiatal doktor az 1848-iki szabadságharc kitörésekor azonnal belépett a magyar hadseregbe és mint a Hunyady-huszárok ezredorvosa végigszolgálta az egész hadjáratot. A gyászos vég után Pestre jött, ami mellett szól, hogy 1850-ben jelent itt meg második verskötete, a „Szerelemhangok“. Csak rövid ideig tartózkodott Pesten. Bécsbe költözött. Semmi esetre sem űzte el Pestről orvosi gyakorlatának anyagi sikertelensége. Ilyenfajta gondjai sohasem lehettek, hiszen mindkét verses kötetét^ az 1846-ban megjelentetett, amikor talán még nem is volt orvos, illetőleg pénzkereső és az 1850-iket a saját költségén adta ki. Tehát vagy jólkereső orvos volt, vagy, ami valószínűbb — a szülői ház látta el pénzzel. Igaz, a „Gazdagságom“ című versében ezt írja:

Nem öröklék szüleimtől Mást, mint gazdag érzetet,

Lángoló hévvel szeretni A hazát, és nemzetet.

Dehát lírai költőnél az ilyen kijelentéseket nem kell éppen az aranymérleggel mérni.

Bécsbe azért ment Barna, hogy ott fogászatot tanuljon. Nagyon érdekes volna tudni, miért vetette magát éppen a fogászatra, mi érlelte meg ezt az elhatározását? Nincs semmi adatunk, ami megvilágítaná ezt a kérdést, Lehetne arra gondolni, hogy Nedelko Döme példája vonzotta, aki 1844-ben került a pesti egyetem fogászati tanszékére, mint rendkívüli tanár. De valószínűbbnek tartom, hogy Balassa professzor beszélte rá. Persze ez csak gyanításom. Történelmi adat nem támasztja alá. A tényt a maga szárazságában kell elfogadnunk, mert tankönyvéből kiderül, hogy 1852-ben már önálló fogászati tevékenységet fejtett ki Bécsben. Dr. Sterne-nél tanult. Ugyanannál a fogorvosnál, akinél a 40-es évek elején Nedelko is tanult. Ki ez a