Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-03-01 / 3. szám
106 megnyílására vagy kezelések kapcsán fertőződnek és ilyenkor, ha a csatornát nem tudjuk feltárni, a fogat gyakran ki kell húzni. Ideális volna számunkra, ha minden gyökércsatorna egyenes, egységes és tölcséralakú lenne. Jól tudjuk azonban, hogy ez nincs így, hanem a csatorna sokszor görbült, dentinszigetek szűkítik, villaalakú eloszlások vannak, magas ramificatiók és a csúcsban deltaképződmény, számos kis csatorna lehet. Az apicalis elágazódások, deltacsatornák az élet folyamán folyton szűkülnek, keményszövetekkel kitelődnek, ez a tágításhoz és kezeléshez előnyös, mert a főcsatornából derékszögben elágazó csatornákat semmiképpen nem tudjuk tágítani, de gyökértöméskor, ha azt például oldott guttapercsával nyomás alatt, tömőkkel tömörítve végezzük, a tömőanyag behatolhat az oldalcsatornákba is. A patkányíarkalakú reszelők az első tágításhoz nem jók, mert csak a már feltárt csatomarészlet falát kaparják le visszahúzás közben, míg előretolás közben a csatornákat ezekkel nem tudjuk tágítani. Tágítás közben, mint az jól ismeretes, fokozatosan haladunk a legvékonyabb tűktől a vastagabbak felé és a sorozatból egyetlen tágítót sem hagyunk ki, mert a csatorna falán a vastagabb tű lépcsőt Vághat és akkor minden tű ebbe akad belé. A tágítás célja, hogy a csatornának úgy a kezelés, mint a tömés szempontjából kedvező tölcséralakot adjunk. Ha már a csatornát kéziműszerrel kellően kitágítottuk, pl. csap számára, géppel hajtott eszközökkel, pl. Davis, Peesa, Vájná stb. fúrókkal, lándzsaalakú eszközökkel tágítjuk tovább; míg pl. a csupán hegyükön vágó Gates stb. fúrók használatát ilyenkor sem ajánlom, mert ezekkel legkönnyebb a csatorna falát átfúrni. Természetes, hogy a szájban nem érhetünk el tágítás közben olyan jő eredményt, mint a kihúzott fogakon (94%). Azonban kellő indikációk alapján értékes fogakat tarthatunk meg, melyek különben foghúzásra kerültek volna. HASZNÁLJUNK SANALBIN KÉSZÍTMÉNYEKET
