Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-02-01 / 2. szám
86 Az íny maga azonban nemcsak erősen belövelt, hanem hirtelen és tetemesen megduzzadhat annyira, hogy gingivitis hypertrophicans benyomását keltheti. Sőt lymphoid leukaemiánál az íny terimenagyobbodása oly mérvű lehet, hogy elborítja a fogak koronái részét. Gyakori ilyenkor az íny sárgás pettyezettsége: kis nyirokszigetek képződése folytán. Emellett sokszor jellegzetes, hogy az íny nem csupán haragos-vörös, hanem szederjes-kékes lesz. Pontszerű szivárgó vérzések is gyakoriak. Az ínyszéli fekélyek nem egy ponton támadnak, hanem az ínyszél különböző helyein egyszerre. Nem terjedhetnek övszerűen az íny széle mentén, hanem keletkezési helyükön lapszerint terjedve tetemes nagyságúak lesznek (5. kép), az áthajlási redőt is beolvaszthatják. A fekélyek mérsékelten fájdalmasak, de rendkívül bűzösek. A környéki nyirokcsomók tetemesen megduzzadnak, de fájdalmasságuk mérsékelt, esetleg teljesen hiányzik. Jellemző, hogy a nyirokcsomók nemcsak a submandibularis térben, hanem testszerte megduzzadnak. A láz magassága az előidéző alapbántalom hevenységétől függően változó, néha hidegrázással járó intermittáló lázrohamokat tapasztalhatunk. Ugyancsak az ínyen támad a stomatitis ulcerosa hevenyebb lefolyású anaemia perniciosa kíséretében is. A klinikai kép azonban sok tekintetben ellentétes az előbb leírt stomatitis leukaemicával szemben. Az íny vérzősége, vöröses-szederjes színe hiányzik, a különböző pontokon, az ínyszélen támadó fekélyek egészen halvány, látszólag gyulladásmentes nyálkahártyán ülnek. Az íny teriméje sem, nagyobb, alig látszik mérsékelt duzzadtság a fekélyek körül. A fekélyek terjedése szintén lapszerint történik, de ritkán nagymérvű. A környéki nyirokcsomók duzzanata csekély és mérsékelten fájdalmas. A fekélyek az alapbántalom javulásával heg nélkül gyógyulnak. A stomatitis agranvJocythaemica oly megbetegedések nyomán támad, melyek jellemző vérképtünete az agranulocythaemia. A fekélyes folyamat a szájban néha megelőző beavatkozásokhoz (fogextrakció, műtét) társul és akkor a beavatkozás helyén kezdődik. Egyébként a fekélyek bárhol támadhatnak a szájnyálkahártyán, gyakran a tonsillákon. A nyálkahártya vérbősége többnyire mérsékelt, az ínyen sem látunk hevesebb gyulladásos reakciót még a fekélyek közelében sem. A fekélyek terjedése minden irányban korlátlan, kifejezetten lapszerinti, az esetek túlnyomó részében felszínes. A fekélyeket kékes-szürkés bűzös lepedők borítja és korlátlan terjeszkedésüknél fogva többnyire tetemes nagyságot öltenek. (6. kép.) Megeshetik, hogy összefolyva az egész szájnyálkahártyát ellephetik és a garat, légcső felé is terjedhetnek. Óriási méretükhöz képest.
