Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
27 dentint átáramoltatni. Igaz, hogy ma kb. kétszer olyan áramerősséget alkalmazunk, mint akkor (5 mA az akkori 2.5 mA-el szemben). A Kellner által közölt ellentmondani látszó szövettani lelet, mely szerint elektroforezissel aranychlorid-oldatot lehet egy kutyafog dentincsatornáin áthajtani, tulajdonképpen egyezik Adler felfogásával is, mert a szövettani képen világosan látni, hogy a vastag csatornákon átjut az aranychlorid-oldat, a vékony csatornákon azonban nem. 0. Müller azt találta, hogy katódos gyökérkezeléssel kezelt fogak dentinpora (ha az alkalmazott elektrolit jódos jódkálium volt) jódreakciót ad. Ezen lelet és Adler nézete között sincs ellentmondás, mivel a jódreakció kimutathatósága nem bizonyít amellett, hogy az áram a vékony dentincsatomácskákat is átáramolta. Ezen módszerrel tehát a főgyökércsatorna erőművileg hozzá nem férhető helyein, sőt a durvább elágazódásokban is lehet jódhatást elérni, ami a tisztán mechanikus, illetve mechanikokémiai eljárásokkal szemben határozott előny, de az összes mellékcsatomákat, melyek gangréna esetében szintén fertőzöttek, itt se lehet elfogni és tulajdonképpen a desinfekció ebben az esetben sem elsődleges áramhatás, hanem az elektromos úton odavitt jódnak kémiai hatása. ad 3. Mint legújabb módszer szerepel az Ostiller által ajánlott eljárás. Itt mind a két elektródot bevezetjük a gyökércsatomába és pedig úgy, hogy a hosszabbik lehetőleg a gyökércsúcsig érjen, a rövidebb pedig a gyökércsatoma legelején, vagy a pulpa-kamrában legyen. Az elektromos kapcsolás úgy történik, hogy a hosszú elektród állódként, a rövid kátédként szerepel. Ostiller elgondolása az volt, hogy azáltal, hogy az elektródokat nagyon közel helyezi el egymáshoz, a kezeléshez szükséges feszültséget lényegesen csökkentheti. Mivel a másik két módszernél sem jut áram a dentinfalon át, nem kell az egész testet átáramoltatni, hanem elegendő, ha az áram csak a kezelendő gyökércsatornán fut végig, annál is inkább, mert ez a módszer is elektrolizis által hat és az elektrolitos bomlástermékek csak az elektródokon válnak ki. Az elgondolt feladatnak azonban ez a megoldás még kevésbbé felel meg, mint a többiek. A két elektród között az áram mindig a legkisebb utat írja le és így a gyökércsúcson túl egyáltalán nem jut el. Ostiller 20%-os alkoholos nátrium-jodid-oldatot alkalmaz elektrolitként. Elektrolizis által jód és jodoform keletkeznék, tehát a kezelés hatása ezen elektród-elrendezés mellett is vegyi természetű. De ilyen elektród-elrendezés mellett az egész áram a gyökércsatornán fut végig és a legcsekélyebb áramrész sem hatol a dentinfalon át. Ha nem sikerül a hosszabbik elektróddal a gyökércsúcsig
