Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
25 első két esetben bárhová helyezhetjük az indifferens elektródot, csupán arra kell vigyáznunk, hogy az elég nagy felületű legyen, ne hogy túl nagy áramsürűség jusson rá. (Áramsürüség alatt az átáramolt keresztmetszet területegységére jutó áramerősséget értjük.) Az egyenáram élettani hatása nemcsak az abszolút áramerősségtől függ, hanent attól is, hogy milyen nagy felületen oszlik el [ez az áram. És pedig az áramerősséggel egyenesen, a felület nagyságával fordítottan arányos az egyenáram élettani hatása, Mivel a differens elektródon az egész áramerősség igen kis területen (pl. Miller-tü hegye) jut a testbe, az áram élettani hatása elsősorban itt fog megnyilvánulni és gyakorlatilag semmi áramhatás nem mutatkozik — a differens elektródhoz képest — végtelen nagy indifferens elektródnak a testhez fekvő felületén, mivel itt az áramsűrűség a differens elektród felületén lévőhöz képest végtelen kicsiny. ad 1. Az egyenáram alkalmazásának legrégibb módja az, hogy az anód van a kezelendő foggyökér csatornájába bevezetve és a katód szerepel, mint indifferens elektród. A gyökércsatornába vitt konyhasó-oldat elektrolitosan bomlik, és pedig úgy, hogy a konyhasó elektrokémiai hasadási terméke az in statu nascendi chlor, végzi el a gyökér csat or na. sterilizálását. Ez a módszer Weisei-töl származik és későbben Zierler dolgozta ki és adta ezen eljárásnak a tényeknek nem egészen megfelelő elektrosterilizáció nevet. A név részben azért (nem megfelelő, mert: a) nem az áram, hanem a keletkező chlor sterilizál, amit különben már Weiser, illetőleg Zierler is felismertek, másrészt: Ъ) ennél a módszernél nem lehet szó az egész gyökér, illetőleg az egész csatornarendszer csírtalanításáról, mert a ható szer, mint elektrokémiai hasadási termék, éppen csak az elektród felületén választódik ki. Ha tehát- nem sikerül tűnkkel a gyökércsúcs nyílásáig behatolnunk, ott nem keletkezik chlorhat ás; épp ilyen kevéssé várható chlorkiválás és hatás az áram által esetleg átfolyt gyökércsatornaelágazódásokban. A chlor kiválasztódásnak legfőbb helye az anód fémhegye, innen a chlorgáz a környezet folyékony részével reagálva, a gyökércsatornán és fogbélüregen keresztül a szabadba jut. Tehát ezen módszer hatása csakis a gyökércsatorna azon részére korlátozódik, amely mechanikailag is hozzáférhető. Mivel pedig a gyökércsatorna mechanikailag hozzáférhető része egyúttal kémiai csírtalanítóink számára is elérhető, nem vagyunk ráutalva a desinficiensek más úton (jelen esetben elektromos úton) való előállítására. A mechanikai és ezzel összeköthető kémiai gyökércsatornatisztító módszereknél csak akkor előnyösebb a fent leírt egyenáram-sterilizálás, ha tű tört bele a gyökércsatornába, A gyökércsatorna egyenárammal való átáramol-
