Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1937-03-01 / 3. szám

102

alkalmazási terület egy meghatározott tulajdonságú lenyomatanyagot kíván aszerint, hogy mily célból vesszük a lenyomatot:

1. A szájképletek anatómiai alakjának lemintázására kiválóan alkalmas a gipsz, mert vele elhúzódásmentes és térfogatában a leggevésbbé megváltozott lenyomatot vehetjük.

2. Anatómia lenyomat vételére mozgó fogak esetén előnyben részesíthetjük a gipsszel szemben a rugalmas lenyomatanyagokat, mert a lenyomat eltávolításakor velük a legkevésbbé terheljük meg a fogazatot; ugyancsak jól alkalmazható tájékoztató minták készítésére.

3. Az elmozduló és összenyomható lágyrészek elmozdult állapotban való rögzítésére, tehát a funktiós és rágónyomás alatt vett lenyomatvételre a kompoziciós lenyomatanyagokat és Spreng-féle guttaperchát tarthatjuk leginkább alkalmasaknak.

Zusammenfassung. Nach der Ansicht des Verfassers entspricht der Gips den Ansprachen am besten infolge seiner Raum- und Formbeständigkeit. Die neuen Abdruckmassen sind nicht für jeden Fall geeignet, daher kann von Universalabdruckmassen nicht gesprochen werden. Jedes Anwendungsgebiet erfordert Abdruekmassen mit bestimmten Eigenschaften je nach dem Ziele der Abdrucknahme.

KÜLFÖLDI CIKKEK.

A fogszúkutatás mai állása.

A Wiener Klinische Wochenschrift júliusi számában, melyet a a bécsi nemzetközi fogorvos-kongresszus alkalmából csupa fogászati vonatkozású cikk tölt ki, Weinmann összefoglalta mindazokat a kutatási módokat és eredményeket, melyeket a fogszúkutatás terén fontosnak tartott.

Tuljadonképpen a fogszúkutatás még ma is W. ü. Miller „chemico-parasitär“ elméletéből indul ki. Miller szerint a fogszú keletkezésének feltétele, hogy a szájban maradt ételrészek bizonyos baktériumok hatására tejsavas erjedésnek induljanak. Miller munkásságához csatlakozik az amerikai Bunting nagy terjedelmű és messzeágazó vizsgálatsorozata, melyet több szakmabeli munkatársával együtt végzett. Bunting is azt találta, hogy a fogszú baktériumos okozói a lactobacillus-acidophilus csoporthoz tartoznak. Kimutatták, hogy a szuvas foganyagban a bacillus acidophilus szabályszerűen jelen van, sőt a szuvas fogazatú egyének nyálában is minden esetben kimutatható, míg fogszúmentesek nyálában vagy egyáltalában nem, vagy csak ritkán volt kimutatható. A szerzők egész sora hasonló eredményre jutott úgy Amerikában, mint Németországban.