Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1937-02-01 / 2. szám

73 hágó ágak különböző magassági méreteitől, amivel megadtuk a lehető­ségét annak, hogy a lingula relativ különböző magas elhelyezkedését közös nevezőre hozott felhágó ághoz viszonyítva, össze tudjuk hason­lítani. Ha pl. 60 mm. hosszú felhágó ágnál a számítás eredménye 50, ez annyit jelent, hogy a lingula a felhágó ág alsó szélétől -^- = 30 mm. távolságnyira van, vagyis pontosan a közepén, ami megfelel a normál anatómiai leírásoknak. Ha azonban 50 mm. hosszú felhágó ágon számítjuk a lingula helyzetét és 30-as eredményt kapunk, ez annyit jelent., hogy a lingula a felhágó ág alsó szélétől =15 mm.-nyire van, ami már 10 mm.-rel fekszik mélyebben annál a hely-20. ábra. A felhágó ág száz részre beosztva. A lingula az 58. beosztási helyen van. nél, mint ahol normális anatómiai viszonyok szerint, a lingulát keres­nünk kell. Minthogy a felhágó ág közepének — tehát a lingula nor­mál anatómiai helyzetének — az 50% beosztási hely felel meg, mi­nél kisebb az eredményszám, annál mélyebben és minél nagyobb, annál magasabban fekszik a lingula. A lingula mélyebb fekvése a spa­tium pterygomandibulare ismert helyzeténél fogva nem okoz zavaro­kat az érzéstelenítésben, magasabb fekvése azonban már könnyen sikertelenséghez vezethet, mert a normál irányban beszúrt tűnk nem a spatiumba, hanem a m. pterygoideus int. rostjai közé jut, ahonnan csak igen lassan és igen kevés érzéstelenítőoldat diffundálhat a nerv. alveolaris inf.-hoz. Számításaink eredményeként a következő arányszámokat nyertük: 9

Next

/
Thumbnails
Contents