Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1936-02-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE 1936. FEBRUÁR 2. SZÁM.

Eredeti közlemények.

A budapesti Pázmány Péter-Tudományegyetem stomatologiai klinikájának közleménye. (Igazgató: Szabó József dr., ny. r. egyetemi tanár.)

Georg Carabelli — Karabély György

(1787-1842)

Irta: Salamon Henrik dr., egyetemi tanár.

A Törvényhozók Lapja1 1936. évi január 20-iki V. évfolyambeli 2-ik számát egész terjedelmében (20 oldal) a magyar fogtechnikuskérdésnek szentelte. Az összes cikkek névtelenek. Van köztük olyan, amely régebbi dolgozataimból kiragadott idézetek és bizonyos röpirat állításai alapján csekély személyemmel is foglalkozik. Erre válaszolni nem tartom szükségesnek. Ellenben „A foggyógyászat származása“ című cikkben a névtelen szerző halottgyalázást követ el, ezért mint a fogászatnak egyik, bármilyen igénytelen képviselője és történetírója, kötelességemnek tartom ezt a célzatos kegyeletsértést tárgyilagosan megvizsgálni, illetőleg visszautasítani, annál is inkább, mert akit hamvaiban is meg akar alázni, az idegenben élt, de magyar származású tudós és magyar nemes volt.

Dr. Georg Carabelli Edler von Lunkaszprie-vől, a bécsi egyetem orvoskarának első fogászprofesszoráról, a méltán és általánosan elismert pesti születésű világhíres tudósról van szó, akit a fogászat világtörténetében egy egészen külön aranylap illet meg.

Az osztrák fogtechnikusok kari elvakultságból több ízben próbálkoztak ezt a férfiút lerántani arról a magas talapzatról, melyen közbeesülés nyomán már életében állt, halála óta pedig a nemzetközi szaktudomány történelmi pantheonjában áll. Azt híresztelték róla, hogy nem is volt orvos, nanem aranyműves, illetőleg fogtechnikus, aki csalárd módon élt a doktori címmel. 1910-ben2 ezt írják róla:

’) A felsőház, képviselőház, megyei és városi törvényhatóságok szemléje. Szerkesztésért és kiadásért felel: Csál'c István.

2) Reichsversammlung der Zahntechniker. Festschrift. (Zsigmondy után.)