Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1936-06-01 / 6. szám

262

A második jelszó a „bodily movement“ annyit jelent, hogy a dőlés helyett a fog saját hossztengelyével párhuzamosan jusson el a kívánt helyre teljes egészében.

E két jelszó által kitűzött feladatnak akart Angle új készülékeivel megfelelni. Az állandó, kicsiny és folytonható erőnek létrehozására platinarany-ötvözetekből készítette gépeit, amelyek ezen kívánalomnak tökéletesen meg is feleltek. A probléma ezen részét tehát jól oldotta meg Angle.

A másik követelménynek nem tudott megfelelni, mert a dőlést eredményező ligatura-horgonylat helyett merevebb, tehát természetellenesebb horgonylatot: a csőcsaphorgonylatot vezette be. A gép elkészítési technikájának nehézségei késztették Angle-1 — mint már említettem — a brackethorgonylat bevezetésére. De ez a horgonylat is mereven ragadja meg a fogat, tehát elvi különbség a csőcsaphorgonylattal szemben nincs.

A szó szoros értelmében egy horgonylat sem lehet biológiás, hiszen a természet nem ismer horgonylatot.

Mivel azonban a fogszabályozás gyakorlatilag csak úgy vihető keresztül, ha a fogakra erő hat, feltétlenül szükségünk van horgonylatra : a fogaknak beiktatására a gép erőrendszerébe. Biológiásnak azt a horgonylatot nevezzük, amely eredendő hibája — a természetellenesség — dacára a gyakorlatban mégis leginkább megközelíti a természetes viszonyokat: lehetőleg kevéssé befolyásolja a fog egyéni mozgási szabadságát.

Közben Angle-töl függetlenül mások is megpróbálták a kezelést orvosibbá, biológiássá tenni. így Lourie szintén nemesfémből készítette úgynevezett „magas ajakívét“ és Jackson is régebben újezüstből lévő gépeit nemesfémből alakítja.

d) A kutató munka megindulása.

De nemcsak a gyógyító beavatkozások eszközeiben, hanem az egész orthodontia tudományos megalapozásában, helyesebben mondva orvosi tudománnyá fejlesztésében, megindul a kutató munka.

1911-ben A. Oppenheim — az egyik legkitűnőbb Angle A an ítvány — kísérletes vizsgálatokat végez a fogszabályozási beavatkozásokat kísérő szövettani elváltozásokat illetőleg. Tulajdonképpen jóval előtte, sőt az Angle-féle „bone growing“ elv nyilvánosságra hozatala előtt már 1904-ben Sandstedt végzett ilyen szövettani vizsgálatokat. Ezek azonban hamar abbamaradtak Sandstedt korai halála miatt és eredményei nem is terjedtek el nagyobb körben.