Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1936-06-01 / 6. szám

255

2. kutatja a Természet titkos erőit, melyekkel a szabályos fogazatot létrehozza. (Csontnövekedés és fejlődés.)

3. kutatja azon okokat, melyek akadályozni tudják ezen erők normális működését:

aj a szervezet belső erőinek zavarait (öröklés, belső secretio, vitaminhatások, stb.), b) a külvilág részéről ható zavarokat (aetiologia),

4. kutatja azon módokat, melyek mai orvosi tudásunk szerint elősegítik a Természet munkáját, de alkalmazásuk csak a kívánt célt szolgálja — a szabályos fogazat létrehozását — s nem fejtenek olyan mellékhatásokat, melyek más irányban károsan befolyásolhatnák a szervezetet. (Izomgyakorlatok. Rogers.)

5. kutatja azon mesterséges eszközöket, melyek a már hibás irányban kifejlődött alaki és működési állapotokat a normális mederbe terelik. (Készülékek, erőmérés.)

6. végül kutatja azon elváltozásokat, melyek gyógyító beavatkozásainkat kísérik. (Szövettani vizsgálatok.)

A kutatás, mint látjuk, szétágazó területen halad és messze — a határterületek mesgyéjén túlra — vezet. Pedig még csak az út kezdeténél vagyunk, hisz az új irányú kutatás ösztönös kezdete is, csak alig 25 éve merült fel: igazán tudatossá pedig még kevesebb idő óta vált.

Csak legutóbb kapcsolódtak be a nagy munkába, olyan tudással bíró kutatók, kik meg is ütik a mértéket, mit a hatalmas feladat megkíván.

Talán nem lesz érdektelen röviden áttekinteni ennek a — csecsemőkorát élő — tudományágnak fejlődését, mielőtt a tárgy természettudományos részének taglalásába fognánk és csak azután ismertetni a fogszabályozástan azon fejezeteit, melyek összessége a „biológiai fogszabályozás“ tana.

I. RÉSZ.

A biológiai fogszabályozás fejlődése.

1. A biológiai gondolkozás első nyomai.

A fogszabályozás nem tiszta természettudomány. Sok benne a művészi elem is.

Talán éppen ez az oka, hogy régen, mikor a gondolata sem merült fel annak, hogy fogszabályozási beavatkozással kárt is lehet okozni és mikor nagyrészt csak erőtani (mechanikai) feladatnak