Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-06-01 / 6. szám
254 Az a felismerés, hogy a fogazati szabálytalanságok oka mélyebben keresendő, továbbá az a körülmény, hogy a kezeléssel elért kozmetikai eredmények gyakran nem voltak tartósak, sőt sokszor éppen a kezelés következtében utólag károsodások tünetei jelentkeztek, a kutatások egész sorát indította meg. Szaktudományunk jelesei a probléma mélyére akartak látni, ki akarták kutatni a balsiker és károsodások okait, hogy oki gyógymódot vezethessenek be, vagy éppen a rendellenességek kifejlődését meg is akadályozzák. A hosszadalmas és messzeágazó vizsgálatok végeredményben oda vezettek, hogy új irány kapott lábra, melyet röviden „biológiás fogszabályozás“-nak nevezünk. Az elnevezés nem nagyon szerencsés, hisz a „biológiás“ szó alatt „élethű“, „természetes“ értendő. (Salamon.) Az ember szervezete egész életén át ingerek hatásának van kitéve, melyek ugyan sokszor ártatlanok, de sokszor károsak is lehetnek. Éppen ezen különböző ingerek hatásának eredménye testünklelkünk fejlődése. Az egyén — mintegy — eredője ezen külső ingereknek és a belső adottságoknak. Ha így fogjuk fel az életet, akkor nem helyes a biológiás kifejezés. Ha azonban — mint általában — olyan értelemben használjuk, mintha az életben csak kedvező ingerek érnék a szervezetet, bátran elfogadhatjuk Salamon meghatározását: „természetes — tehát biológikus — akkor a fogszabályozás, ha úgy végezzük el, mintha maga a Természet csinálná“. El kell lesnünk a Természet titkait, ki kell kutatnunk azokat az erőket, melyek normális körülmények között érvényesülnek és eredményül a szabályos fogazatot hozzák létre. Ha ismerjük az erőket és tudjuk, hogy valami ok miatt nem érvényesülhettek, el kell útjukból hárítani az akadályokat. Ha pedig nem az erők hatása akadályozott, hanem hiányoznak az erők, pótolnunk kell őket mesterséges eszközeinkkel, de úgy, hogy lehetőleg — minden szempontot figyelembevéve — pontosan utánozzák a természetes hatásokat. Ezzel tulajdonképpen el is mondtam, hogy mi a biológiai fogszabályozás célja és milyen utakat keres a megvalósításhoz: 1. kutatja a szabályos fogazat biztos ismérveit és az eltéréseket, de nem csak az alaki, hanem a működési szempontokat is figyelembe véve. (A biológiai gondolkozás megnyilvánulása a diagnosztikában.)