Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-10-01 / 10. szám

654 hatása van. A gyükércsatornát óvatosan feltárjuk és lassan, esetleg több ülés­ben hatolunk fel az apexig. Először sima tűkkel haladunk előre és csak azután használjuk a fogazott tűket és reszelőket. Ha a fogbélrészeket a tűkkel nem tudjuk egészen eltávolítani, gombostűfejnél is kisebb kálium- vagy nátrium­darabkát helyezünk a csatornába. Időnként a csatornát steril vízzel vagy alko­­hol-cliloroform (3:1) keverékkel kimossuk és papírcsúcsokkal kiszárítjuk. Ezután a gyökércsatornát 1%-os azochloramiddal töltjük meg (triacetinben oldjuk), steril papírcsúcsot vezetünk fel az apexig és ezzel a folyadékot felvisszük a foramenig vagy kissé azon is túlra. A fölösleget letörölve a kavitás széléről, a pulpakamrába is helyezhetünk, őrlőknél a gyógyszerrel telített vattacsomőt, majd a kavitást guttaperchával és cementtel zárjuk. A kezeléseket hetenként kétszer ismételjük. Ha a papírcsúcs száraz és szagtalan, bakteriológiai kontroli­­vizsgálatot végzünk és csak negatív leletek után tömünk. 37 esetben végzett kezelésnél, 21 metsző- és szemfogat és 16 őrlőfogat vetett bakteriológiai kontroll alá. Legtöbbször már 3—1 kezelés után negatív kultúrát látott, a sipolynyílások 2—3 kezelés után elzáródtak. Ezért a gyógy­szert a gyökérkezelésben igen értékesnek tartja. Dr. Molnár László. Dr. Krausz A. (Prága): A nyál mucinjának szerepe a fog­szuvasodásban. (Beitrag zur Frage d. Beziehungen zwischen Speichel­­muzin und Entstehung der Zahnkaries.) Z. Stomat. 1935. H. 19. A nyál mucinjából, mely glykoproteid, gyenge sav hatására szénhydrát hasadhat le. Fognyaki túlérzékenységnél az illető hely magasabb aciditása áll fenn. Ha e helyet átmenetileg neutralizáljuk, akkor mint azt Krausz kimutatta, a túl­érzékenység megszűnik. Megpróbálta e semlegesitést akként végbevinni, hogy a pacienst 24 óráig éheztette: tehát nem engedett savképző-erjedő anyagot a fognyakhoz. Ekkor azonban a túlérzékenység nem szűnt meg. Feltevése az volt, hogy közben a mueinból képződött erjedő anyag-szénhydrát. Ezt kísérlettel is próbálta igazolni. Nyálat és szőlőcukrot thermostatba tett és időről-időre megvizsgálta a keverék cukortartalmát. Eleinte a cukor fogyott, de később ismét szaporodott, ami csu­pán a mucin bomlásával magyarázható. A fogakon lévő retentiós helyeken tehát a szénhydrátok erjedéséből kelet­kező sav hasítja a mucint, amelyből keletkező sav fenntartja a további bomlást és eredményezi a szuvasodást. Ezt a circulus vitiosust csak alapos fogtisztítás szakíthatja meg. Bruszt Pál dr. Dr. Mathis H.: Adatok a nyál chemiájához. A kevert nyál mag­néziumtartalma. (Über den Gehalt des gemischten Mundspeichels an Magnesium.) Z. für Stomat. 1935, 22' szám. A magnéziumnak egyesek csekély jelentőséget tulajdonítanak csak a szervezetben és az anyagcserében, mások szerint viszont a magnézium irányítja a Ca. anyagcserét. Becks állatkísérletekkel kimutatta, hogy magnéziumsók injec­­tiója a bőr gyulladásra való készségét lényegesen csökkenti, az osteomalaciát pedig gyógyítja. Gassmann szerint a magnézium jelentős szerepet visz a fogak és csontok anyagcseréjében, mert carieses fogazat esetében jelentékenyen meg­szaporodott a szervezetben. A praehistorikus és a mai ember fogainak magné-

Next

/
Thumbnails
Contents