Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-05-01 / 5. szám
331 Könyvismertetés és lapszemle. Rovatvezető: Landgraf Ervin dr. Dr. E. Heinrich—Dr. E. Ottow: Deutsches Zahnärzte-Buch. 18. kiadás, 800 oldal. Kiadja: Berlinische Verlagsanstalt, Berlin, 1935. Ára egészvászonkötésben 12.— márka. Heinrich, a Zahnärztliche Rundschau és Ottow, a Berlinische Verlagsanstalt vezérigazgatója igen derék és érdemes munkát végeztek a Deutsche Zahnärzte-Buch megjelentetésével 18-ik kiadásban, mert túl a német fogorvosok teljes és pontosan kiigazított címjegyzékén (III. rész) az I. részben rövid gyakorlati gyógyszertani és életvegytani útmutatást adnak a fogorvos részére, a másodikban pedig tökéletes tükrét a német fogorvosi kar társadalmi, tudományos és jogi helyzetének. Igen hasznos e részben az egész világ fogorvosi egyesületeinek és folyóiratainak igen pontos címtára. Ez a második rész az, amelyért különösen érdemes, hogy nem német fogorvosok is vegyék meg és tanulmányozzák ezt a könyvet. Mert kiviláglik belőle a mintaszerű német szervezkedés és ha bárhol — tehát nálunk Magyarországon is — szóba kerül fogorvosi betegpénztári- vagy társadalombiztosítóügy, fogorvosi ki- és továbbképzés, fogorvosi esaládsegélyzés, fogorvoslási díjszabás, fogorvos viszonya segédszemélyzetéhez és sok más hasonló kérdés: ott a megfelelő német viszonyok mindig iránytmutatók, sokszor példaszerűek és kétes esetekben zsinórmértékül szolgálók. A Berlinische Verlagsanstalt a műnek minél szélesebb körökben való elterjedését biztosítandó, azt igen szép kiállításban és nagyon olcsó áron bocsátotta útjára. Salamon. Dr. B. Zák (Brünn): Photoelastikus analysis a fogszabályozási mechanikában. (Photoelastische Analyse in der orthodontischen Mechanik.) Z. Storaat., 1935, 1., 2. sz. Szerző a fogászatban eddig még nem használt módszert, a photoelastikus analysist ajánlja a fogszabályozási mechanikában, az elmozdulások vizsgálatára. Fogformákat vág ki különböző vastagságú (1—:5 mm.) celluloidlapokból és ezeket a fogmedernek megfelelő alakra öntött sárgaréz tokba helyezi. Bonyolult optikai berendezéssel párhuzamos és keresztezett nicolkristályok segítségével vizsgálja a különböző nagyságú erőhatásokra bekövetkező fénytörési különbségeket a rugalmas celluloid fogakon. Kísérletei során a leírthoz képest fordított berendezést is használ és pedig sárgaréz fogakat és celluloid fogmedret. Vizsgálatai során a következő eredményekre jut: 1. A fog forgási tengelyének helye a forgatóerő nagyságától függ és az erő csökkenésével a fog metszőélétől a gyökércsúcs felé távolodik, sőt igen kis erőket alkalmazva, a forgási pont a fogon kívül a végtelenben helyezkedik el, létrehozva a testes elmozdulást. (Bodily movement.) 2. Függ a fog elmozdulásának módja az érő nagyságán kívül az erő támadáspontjától is: minél közelebb van. az erő támadáspontja a fogmeder széléhez, illetve a fog súlypontjához, annál inkább távolodik a forgási pont a foggyökér csúcsa felé. Ha az erő a fog súlypontján hat, a forgópont a végtelenben van és az elmozdulás testes.
