Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-05-01 / 5. szám
и. X. 332 Szerző módszerével kimutatni véli azt is, hogy a fogszabályozási berendezéseknél a húzóerő és a nyomóerő hatásában nincs különbség (de fontos különbség van az elhorgonyzás módjában. Bef.J. Zák ajánlja módszerét a fog forgató igénybevételekor létrejövő feszülések vizsgálatára is. Külön említi meg, hogy módszere a stomatologiai prothetika, terén felmerülő statikai kérdések vizsgálására is alkalmas. Varga. William Lintz, M. D.: Fogászati gócfertőzés. (Dental Focal Infection.) The Dental Cosmos, 1934. nov. 1148. oldal. A szerző előrebocsátja, hogy csak praktikus dolgokról óhajt értekezni s klinikájának 28 éves tapasztalatát akarja nagyjában előadni. Olyan eseteket hoz csak fel a pontos kortörténetekkel együtt, amelyek nagyon gyakran fordultak elő ezen idő alatt; és pedig arthritist s hozzá társuló izom- és ingyulladást, az emésztő apparatus infectióit, különösen pepticus és béluleusokat, appendicitist, colitist, eholangitist, eholecystitist, hepatitist, neuritist, endocarditist, nephritist, secundaer anaemiát, septikaemiát, stb. A dental infectio, amelyik felelőssé volt tehető ezekért a betegségekért, rendszerint mélyebb periapicalis gócokból származott (pulpamentes fogak, illetve inficiált pulpákból kiindulva), sokkal ritkábban felületes gingivitisből, vagy pyorrhoea alveolarisból. Ilyen dental focusokból leggyakrabban különböző strepto-t sikerült neki isolálni s a felsorolás sorrendjében ritkábban fordultak elő a következők: staph, aur., pneumo-k, mier. cath., coli, különböző spirochaeták. A szerző kísérleti eseteiben a különbözőféle gócokból 95%-ban nyert positiv bakteriális leletet. Megemlíti, hogy megbízható kutatók eredményei összehasonlíthatatlanul alacsonyabb percentben találtak positiv bakt. leletet, ennek oka pl. gyakran abban keresendő, hogy egész fogat tesznek szilárd táptalaj felületére, vagy kiszáradt fogat, genyet, vért eprouvettában lehetőleg még hozzá postán küldenek be a laboratóriumba. Ilyen technika mellett nem lehet csodálkozni a negativ bakt. leleten. Pedig sokszor vitális fontosságú a lelet, mert vaccina készítéshez, vagy más therapiás eljáráshoz van a bakt. törzsre szükség. A kórokozó törzsre van szükség és nem szennyeződésre, fontos aztán még megfelelő táptalaj is és azonnal költőszekrénybe való helyezés. A megfelelő táptalaj képezi a titkát a nagy percentuális eredménynek. Sokféle talajra kell oltásokat végezni egy gócból s aztán kiderül melyik az alkalmas a kérdéses bakt.-nak. A szerző legalkalmasabbnak tartja a Löffler-féle táptalajt, nagyon kevés olyan bakt. van inf.-góeokban, amelyik ezen a talajon nem nőne. Nem kérdés, hogy fokál góc lehetséges oly esetekben is, amikor általános szervezeti baj nincs jelen. Miután tehát bizonyos gócok nem jelentenek sem veszélyt, sem valami bajnak a forrását, ez bizonyos fokú skepticismushoz vezet. Ilyen gócoknak a sorsa két factortól függ; a jelen levő csíra virulenciájától és a szervezet ellenállóképességéről, amelyben éppen van. Azonkívül vannak gócok, melyekben fertőző csírok nincsenek (a szerző vizsgálatai szerint az esetek 5%-ában) ; más esetekben a góc jól van demarkálóőva és egy membránnál van teljesen lezárva (a röntgenen jól észlelhető), ilyen esetben valószínűleg szintén nem lehetséges általános megbetegedés. I. Kortörténetében: egy duodenális uleusos beteg, ki évekig szenved, perforál, megoperálnak, de néhány hónap múlva panaszai visszatérnek. Röntgen alapján infectiós gócait kiirtják s rá 12 napra panaszai megszűnnek, azóta egy
