Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-05-01 / 5. szám

327

Az öttagú bizottság első ülésének határozatából a fogteehnikus-kuruzslás ügyében terjedelmes körirattal fordultunk az összes kartársakhoz, amelyben tájékoztattuk a kérdés múltjáról, jelenlegi állásáról s a tennivalókról.

Lemondott elnökeink eljártak ez ügyben a főispán, polgármester és a tisztifőorvos uraknál, akik teljes mértékű támogatást ígértek. Ügyvezetőnk, Bojárszky Béla dr., t. főorvos úrral való megbeszélése után — akinek, nemkülönben a tisztiorvos uraknak ügybuzgó, odaadó támogatásáért ezúton is köszönetét mondunk — az a felfogás alakult ki, hogy a kollégák névtelenül bejelenthetik a tudomásukra jutó kuruzslási esetet az ügyvezetőnek, aki a fiók nevében jelenti fel az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak. Így a kartársaknak az a panasza, hogy feljelentés esetén tanukép megidézik s a tárgyaláson a vádló nem kellemes szerepét kell betölteni, teljesen elesik. Ügy gondoltuk, hogy a „szegedi receptet“ átvéve, ha ismételt feljelentésekkel nyugtalanítjuk a kuruzslókat, azok megfélemlítve vagy abbahagyják a kuruzslást, visszaülve a laboratóriumi asztalhoz, vagy elköltöznek a városból, mint ahogy az Szegeden és Debrecenben történt.

Örömmel jelentjük, hogy a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár társpénztára az 1934. évben próbakép bevezetett szabadfogorvosválasztást az 1935. évre meghosszabbította. Bár a megállapított kezelési díjak minimálisak, mégis, mint a szabadorvosválasztás első úttörőjét üdvözölhetjük ezen akciót. Merjük remélni, hogy a kormányhatalom ezen két év tapasztalatából, mely, úgy hisszük, anyagilag a társpénztárnak sem kedvezőtlenebb, mint a kötött rendszer, belátja, hogy a szabadorvosválasztás nem az a mumus, amelytől félni kellene, hanem az összes kartársaknak juttatva az anyagiakból s a tagok is megelégedettek szabadon választott orvosukkal, a többi pénztárak (O. T. I., M. А. В. I., M. A. V.,

O. T. B. A.) is kiterjeszti ezen akciót.

Az 1926 március 26-iki gyűlésünk megmutatta, hogy mennyire szükség van a fiőkegyesületre, mely nélkül a kartársak érdekeit semmikép nem tudnánk megvédeni. A Wipla budapesti képviselete a táblán megnyerve a többi dentaldepőt-k elleni „szájban alkalmazandó nemrozsdásodó aeélmunkák“ perét, mely szerint Magyarországon ezidőszerint csak neki van joga ezen munkákat forgalomba hozni, elhatározta, hogy Miskolcon is felállít képviseletet és perbe fogja a másféle acéllal dolgozó fogorvost vagy technikust.

A gyűlés elhatározta, hogy levélben fordulunk a budapesti Wiplaképviselethez a további döntés és a szabadalom hiteles másolatát kérjük bemutatni a tárgyalás alapjául. Tudomásunk szerint Szegeden már felállítottak hasonló Wipla-képviseletet s ezért átírtunk a szegedi fiók elnökségéhez, hogy a fiók felállítása alkalmával lefolytatott tárgyalásokról s az elért eredményekről tájékoztassanak bennünket.

Mivel a miskolci Wipla-fiókot több miskolci falazó orvossal működő fogtechnikus akarja megszerezni, elhatároztuk, hogy erkölcsi súlyunkkal a nekünk dolgozó fogtechnikus társaságot támogatjuk.

A tárgyalások jelenleg folynak s így nem tudunk még ezidőszerint beszámolni a miskolci fogorvosi kar érdekében fontos követeléseink eredményéről.

Az 1935 március 27-iki közgyűlésen ügyvezető beszámol nagy érdeklődés közepeit a Wipla-tárgyalásokról. Sajnálattal látja, hogy a fogtechnikus kuruzslással szemben nem sikerült a kollégák érdeklődését felkelteni. Hihetetlen a kartársak indolentiája. Bár a tisztiorvosok razziája sűrűbb és eredményesebb (10—15 esetben folyik az eljárás), mégis a kartársak úgy viselkedve, mintha