Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-02-01 / 2. szám
116 Könyvének első része földrajzi, néprajzi és embertani bevezető a tulajdonképpeni fogtani kérdés tanulmányozásához. Proell nem kezdő utazó: saját meglátásainak, tapasztalatainak és vizsgálati eredményeinek feltárása közben meglátszik rajta, hogy behatóan ismeri az egész tárgykör tudományos irodalmát: amit lát, vizsgál és megállapít, abban benne van előzőinek kutatómunkája is. Az olvasó sok érdekes dolgot talál ezekben a fejezetekben a bennszülöttekről születéstől halálig. Így mindjárt szemben a fölületes, laikus hittel, mely minden feketebőrűt négernek mond, megmagyarázza Proell, hogy ez nem áll: nem mind néger, aki fekete, hiszen, amit a beavatatlan, Délafrikára gondolván, néger fajtának mond és vél, az különböző, sőt mondhatni sokféle népfajtának egyvelege. A tudományos embertan például ma a hottentottákat, koinokat, busmanokat nem számítja a negrid fajtához, hanem a mongolidhoz (Eickstedt). Proell minderről röviden, de jól tájékoztat bennünket, éppen csak egy táblázatnak éreztem hiányát, ahol legalább az általa vizsgált délafrikai fajok rendszeresen volnának összeállítva. A könyv második, fogtani részének vizsgálatai kiterjednek a fogak és fogazat úgyszólván összes élet- és kórtani viszonyaira és főleg feleletet keresvén arra, miképpen magyarázhatók ezek a környezet (éghajlat, életmód) befolyásából. 17 idevonatkozó fejezetben sorolja fel Proell érdekes megfigyeléseit. Ezen ismertetés szűk kerete nem ad lehetőséget arra, hogy ezeket akárcsak kivonatosan is előterjeszthetném: ezt a könyvben figyelmesen el kell olvasni és aki megteszi, az szellemi élvezet közben sokat fog tanulni. Ám álljon itt rövid foglalatban az, amit Proell maga kíván fő vizsgálati eredménynek leszögezni: 1. Valamely népnek hajlamossága fogszuvasodásra nemcsak faji adottság, hanem egyúttal nagyfokban a környezeti hatás eredménye. 2. A fogazati leromlottság a természettől való eltávolodás fokának felel meg. 3. Fontos szerepe van a táplálkozás minőségének a kemény szövetek kifejlődése idején. A forró égöv alatti országokban azonban élettartósságuk tekintetében nem annyira a vitamintartalom döntő, mint inkább a környezet befolyása (bőséges ultraviolett besugárzás, stb.). 4. Egy hatásos fogszúmegelőzés elengedhetetlen feltétele a természethez szabott életmód a legkoraibb ifjúságtól kezdve. A bírálónak e nagyhorderejű következtetésekhez csak egy szava van — erro különben maga Proell is fájdalmasan mutat reá és nem egy helyütt nyomatékosan kiemeli — a vizsgálati anyag, mely alig 6 hónapos útján rendelkezésére állott, túlságosan csekély ahhoz (még hozzászámítva előző kutatók hasonirányú vizsgálati anyagát is), hogy ezek a súlyos kérdések végérvényesen eldönthetők volnának. Az eddigi munka csak érdekes és érdemes bevezető bővebb kutatásokhoz. A tudomány sokat nyerne azzal, ha magának Proell-nek volna módjában ezeket mielőbb folytatni. A kiadócég gyönyörű képeket adott a szöveghez. Salamon. Kürer J. (Wien): A gyermek fogainak kezelése. (Die Behandlung der Kinderzähne.) Bücher für die zahnärztliche Praxis. Band 4. Verlag von Urban & Schwarzenberg. Berlin und Wien. 216 oldal, 209 képpel. Oktáv. VIII. 1934. Ára kötve 14.50 márka. Üjra egy szép, jó, hasznos könyv a bécsi Steinschneider szerkesztésében: a „Gyermekfogak kezelése”; alcíme: „Különös tekintettel a kisgyermekekre”.
