Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-02-01 / 2. szám
83 és bőrgyógyászati megbetegedések) miatt történt a műtét. Hasonló adatokkal találkozunk más szerzők idevonatkozó közleményeiben is. A laryngologus feladata, hogy a tonsillában rejlő gócot felkutassa és a műtéti indieatióra vonatkozólag véleményt adjon. A diagnosis, nevezetesen a chronikus tonsillitis felismerése, alig szokott nehézséget okozni. A legbiztosabb tünet, ha a mandula réseiből (lacuna) kóros váladékot sikerül kipréselni; ami egyszerűen úgy történik, hogy a nyelvet lapoccal lenyomva a mellső garatív mentén nyomást gyakorolunk a tonsillára. Ilyenkor a lacunákból és főleg a fossa supra tonsillarisból hígabb-sürűbb, néha kenőcsszerű zavarosgenyes váladék, vagy szürkés-sárga összeálló dara, vagy sajtszerű detritus nyomható ki, amely levált hámsejtekből, leukocytákból, sejttörmelékekből és baktériumokból áll. A lacunák baktérium-flórája igen gazdag és többnyire staphylo-strepto- és pneumococcusok, valamint influenza- és diphtheriabacillusok tenyészthetők ki. Schmitz vizsgálatai szerint 200 műtéti úton eltávolított mandula közül csak kettő mutatkozott sterilnek, ami mindenesetre figyelemreméltó körülmény a focalis infectio szempontjából. Néha a mandula megnagyobbodott, hasadékos, máskor kicsiny, sírna felszínű. Előfordul, hogy a mandula a garativek mögött foglal helyet, úgy, hogy csak akkor látható, ha a garativeket kampóval elhúzzuk. E helyen is hangsúlyozni kívánom, hogy a mandula nagysága a műtéti indicatio tekintetében figyelmen kívül hagyandó, mert a garativek között elrejtett kis mandula éppúgy szerepelhet mint fertőző góc, akár csak a szemmel látható hypertrophizált mandula. Az ismétlődő gyulladások a kripták szájadékának elzáródását okozhatják és ennek következtében retentiós cysták keletkeznek a tonsillában. Ezek rendszerint mint borsónyi-babnyi sárgásán áttetsző hólyagocskák a tonsilla felületén jól felismerhetők. Ilyen retentiós cysták néha a tonsilla állományában is helyet foglalhatnak és ilyenkor kórismézésük lehetetlen. Néhány hónappal ezelőtt operáltam egy beteget, akinél lezajlott peritonsillitis után septikus tünetek fejlődtek ki (rendetlen lázmenet, áttéti tályogok a test különböző részein). Az egyik tonsilla kifejtése közben a tonsilla tokja mögött egy jókora babnyi gennyel telt cystát találtam, amelyet sikerült a mandulával együtt in toto eltávolítani. A cysta genyéből sterptococcusok voltak kitenyészthetők. A subjectiv panaszok igen bizonytalanok. Gyakran tapasztalható, hogy a consilium végett vizsgálatra küldött egyénnek egyáltalában semmi torokpanasza nincsen és erre nézve az anamnesisben sem találunk támpontot. Máskor kaparó, csiklandozó, égető
