Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1934-03-01 / 3. szám

188

Wette György.

1645-ben Ciilmensisben született. Hat éven keresztül tanult botanikát, gyógyszertant. 1672-ben a szebeniek Erdélybe hívták és a gyógyszertári közmühely igazgatójává nevezték ki. 1704-ben halt meg. Az irodalomban több Wette György szerepel.

Wette munkái az Ephemeridesben jelentek meg. Az Ephemerides az akkori bécsi természettudományi társaság tudományos folyóirata volt. Későbbi évfolyamai megvannak az Orvoskari Tanártestület Könyvtárában. Wette természettudományi munkái közül az egyik Erdély kígyóiról és azok fogairól szól : „De draconibus Transilvaniae eiusque dentium.“ (Ephemerides I. dec. an. IV. V. obs. 17.)

Strobelberger János.

Pozsonyban született. Felsőbb iskoláinak elvégzése után a gyógyszertani és orvosi tudományok tanulásának adta magát. Grazban, Wittenbergben a legkiválóbb tanárokat: Soner-t, Hettenbach-ot, Tandler-t hallgatta. Hosszú időt töltött Párizsban. 1615 május 15-én avatták doktorrá. Hazatérve a gazdag csehországi Schwarzenbergcsalád udvari orvosa lett Yitengoriaban. Híres könyvtára és növénytani gyűjteménye e városban kitört tűzvész martaléka lett. Vitengoriaból Ratisbonba, innen Karolina-fürdőre került. Mint fürdőorvost a császár a „vízgyógyászi méltósággal“ tüntette ki. Két fia volt. Mind a kettőt orvosnak nevelte.

Munkáit Khautzius Fr. Const. Flor gyűjtötte össze és adta ki „Versuch in einer Geschichte der österreichischen Gelehrten“ címen Lipcsében 1775-ben.

Fogászati munkája : „De dentium podagra“ két kiadást ért meg. (1630 és 1657.) A külföldön is, különösen Németországban elterjedt művéről a német irodalomtörténetek is említést tesznek.

Rayger Károly.

Pozsonyban 1641 szeptember 22-én született. Atyja R. Vilmos bécsi orvos volt. Középiskoláit Pozsonyban végezte. Egyetemi tanulmányait az altdorfi egyetemen kezdte. Innen Wittembergába, majd Strassburgba ment. 1665-ben Leidenben, később Párizsban kizárólag bonctani és sebészeti előadásokat hallgatott. 1667-ben Strassburgban avatták orvosdoktorrá. 1668-ban visszatért hazájába, Pozsonyban telepedett le, hol 39 éven át folytatott orvosi gyakorlatot. I. Lipót császár udvari orvosává és Magyarország főorvosává nevezte ki. A királyi udvarban IL Philo néven szerepelt. (Philo Augustus császár idejében élt görög orvos volt.) Tagja volt a bécsi Lipót-akadémiának. Pozsonyban 65 éves korában, 1707 január 14-én halt meg.