Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-02-01 / 2. szám
125 b) abnormális légnyomás a szájban (hiányzó vagy csökkent orrlégzés miatt), c) abnormális rágónyomás (fogcsikorgatás). Az anomáliákat egyszerűen az átörökléssel magyarázni, semmitmondó válasz. Csak az okok átörökléséről lehet szó. (33 ábra, 17 forrásmunka, közöttük Salamon Henrik professzor közlése: Orthodlontisch-therapeutisches Naturgesetz. Zahnärztliche Rundschau, 1930, 34. szám.) Molnár László dr. Schoenbeck: Fogorvosi fémisme (fémtan). (Zahnärztliche Metallkunde.) Die Fortschritte der Zahnheilkunde. 1932, Oktober, p. 789—793. Az öntvény ellenálló legyen mechanikai hatásokkal, nyomással, húzással, hajlítással szemben és chemiailag is igen nagy ellenállást tanúsítson. Egy öntött prothesis mechanikai ellenállóképessége függ: A struktúrától és szemcsenagyságtól (Korngrösse), továbbá az öntvény tömörségétől. Minél magasabb hőfokra hevítettük az aranyat az öntésnél, annál nagyobb, durvább lesz a szemcsézettsége. 1000°-os öntőhőmérséklet mellett nyert 20-karátos aranyöntvény finoman szemcsézett, 1100°-nál nyert durva és 1300°-nál kapott feltűnően durván, egyenetlenül szemcsézett. Az öntvény olvadáspontja 920—975° között volt. Durván, egyenetlenül szemcsézett lemez azonban sokkal kevésbbé ellenálló, mint a finoman szemcsézett. Lehetőleg kerülendő tehát öntéskor a túlhevítés, amit úgy érünk el, hogy rögtön a megolvadt fémen lévő boraxréteg szétszóródása után, amikor a tükröző fémfelület látható lesz, az öntéshez fogunk. 2%-os platinatartalom az öntésnél kedvező. 0.2—0.4 mm. élhosszúságú kristályok még a normálértékndk felelnek meg, ami az öntvény bizonyos előkészítése után lupéval megállapítható. Nemcsak a szerkezet, hanem a tömörség is fontos az ellenállás szempontjából. Pórus és üregképződés az öntvényben részben az öntőfém zsugorodása, részben gáz és levegő felvétele következtében jön létre. Minél tovább és magasabb hőfokon olvasztjuk meg a fémet, annál inkább absorbeál gázokat. Lehűlésnél a gázok nem tudnak eltávozni és az öntvény belsejében okoznak üregképződést, pórusokat. Az iparból kölcsönzött öntőmődszer: öntés az elveszett fejjel. Az öntőcsapot a viaszminta legvastagabb részén erősítve meg, 2—3 mm.-re a mintától viaszgolyóval vesszük körül, amely vastagabb, mint az öntvény legnagyobb átmérője. Az elveszett fej (der verlorene Kopf) mint rezervoár szolgál. Nagyobb objectumok öntéséhez Elbrecht 1.5 mm. vastag, 10 mm. széles, szalagszeréi öntőcsatornát ajánl. A küvetta hőmérséklete 600—700° legyen. Finoman szemcsézett beágyazó mellett az öntvény felülete is síma, de könnyebben keletkeznek pórusok, mert a levegő nehezebben távozhat. A levegő eltávozását megkönnyítik elvezető csatornák (Steiger). Ha drótra, gyökércsapra vagy kengyelre öntünk, a következőkre legyünk figyelemmel: 1. A drót (csap) alacsonyabb olvadáspontú, mint az öntőfém; 2. az olvadáspont egyforma; 3. a drót (csap) magasabb hőfokon olvad, mint az öntőfém. Legkedvezőbb a második eset, amikor is öntésnél a csap nem válik folyóssá. Elektrolytikus folyamatok és elszíneződés megakadályozása céljából ajánlatos az öntéshez csak egyforma karátú fémeket használni és kerüljük a gyors lehűtést. Molnár László dr.
