Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1932-02-01 / 2. szám

100

A budapesti kir. magy. Pázmány Péter-tudományegyetem stomatologiai klinikájának (igazgató: Szabó József dr., egyetemi ny. r. tanár) közleménye.

A gyökércsúcsresectió műtétének egyes technikai részletei és egyéb kísérő körülményei.

Irta: Balogh Károly dr., egyetemi tanársegéd.

Gyökércsúcsresectió műtété alatt a foggyökér csúcsának sebészi feltárás utáni csonkítását értjük. A műtét célja a fognak a megtartása. E typikusan fogászati műtét történetéből röviden csak azt kívánjuk megemlíteni, hogy Lacronique szerint Franciaországban Magitót és Pean már 1872-ben operáltak fistulás fogakat és 1884-ben Farrar ábrákkal illusztrált közleményében már a gyökércsúcs resectiójáról beszél. Angliában 1885-ben Relis, Amerikában 1887-ben Grapton, 1889-ben P. T. Smith, 1890-ben Rhein és 1893-ban White foglalkoztak a műtét leírásával. Németországban Partsch vezette be és ismertette a műtétet és egyúttal ő volt a ma is használatos orvosilag átgondolt és kidolgozott műtét technikájának megteremtője. Első közleményei 1896 és 1891-ből származnak. Ausztriában Weiser (1900) foglalkozott behatóbban a gyökércsúcsresectióval, különösen a műtéti indicatio és a molarisok resectiójának kérdésével. Hazai szerzőink közül legelőször Szabó professzor közleményében találkozunk a resectióval.

A műtét általános és kiterjedt alkalmazása kétségtelenül a röntgentechnika fejlődésével áll szoros összefüggésben. E tekintetben —- azt hiszem — nem tévedünk, ha a műtét általános elterjedésének időpontját a világháború utáni időtől számítjuk. Az első histologiai közlemény Bauer-tői (1922) származik, aki állatokon végzett kísérleti vizsgálatok alapján a resectio műtétének gyógyulását szövettanilag feldolgozta és ismertette. Igen alapos tanulmányban számol be Euler (1923) a különböző gyökértömések után végzett resectiós seb gyógyu