Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-02-01 / 2. szám
95 Valamennyi többi szerző kéztartása fordított, tudniillik a támasztóujjak (eltekintve attól, hogy számbelileg változnak) egymással befelénéző hegyesszöget képeznek (vázlatosan 8. ábra). A vállöv-karok-kezek által alkotott ív megtörik, az ujjak 7. ábra. Salamon-féle kéztartás, vázlatosan. AJ vállöv, B) karok, C) támasztóujjak, D) fogóujjak, E) Bunzenégő. 8. ábra. Más kéztartások vázlata. A) vállöv, B) karok, C) támasztó ujjak, D) fogóujjak, E) Bunzenégő. nem tudnak egymáshoz a kipárnázott ujjbeggyel támaszkodni, hanem csak körömheggyel vagy a körmök dorsalis felületével, ami eléggé bizonytalan helyzet. Ezen szöglettörés következményeként a fogóujjak a tárnasztóujjakon kívül helyezkednek el, vagyis azon az ana-9. ábra. tomiai körön kívül, mely a legkisebb izomigénybevételt követeli: tehát többé-kevésbé kényszeredett, természetellenes a helyzetük. Magától értetődően a lámpa is ezen körön kívül áll, s mert a támasztóujjakon túl szögletben kinyúló fogóujjak nem elég hosszúak, a forró szúróláng is közel kerül a kezekhez.
