Fogorvosi szemle, 1931 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1931-09-01 / 9. szám

X 808 tud erről a tárgyról írni, de miként ő bőséges kritikát gyakorol egyéb, a jelen­ségeket magyarázó régebbi elméletek fölött, úgy neki is majdan türelemmel el kell tűrnie, hogy az ő elméletét is kritikailag szét fogják boncolni és szerény véleményem szerint az elméletnek nem is egy megtámadható pontja van. De az elmélet a gyakorló fogorvos részére nem is olyan nagyon fontos. Többet nyom a latba, miképpen tudja Hruslca a kór következményes betegségét, a foglazulást és ezen keresztül aztán visszahatólag az alapkórt, a paradentosist meggyógyítani? És ebben a tekintetben most megnyilvánul Hruslcá-n az olasz milieu, a józan lombardiai (milánói) életfelfogás hatása: túl minden kalandos elméleteskedésen keresi a legpraktikusabb gy ógyei járást: az alapbaj lokális kezelése mellett a meglazult fogaknak nyugalomba helyezését sínezés útján. Hosszú ideig kipróbálta a síneknek rögzítését, egyrészt félsapkákkal, másrészt csavarokkal, még pedig minden esetben egészséges, azaz nem mozgó fogakhoz. Bizonyos, hogy ezzel a sínezéssel is jó eredményeket lehet elérni, miként más rendszerűekkel is. Aki követni akarja tehát a Hruska ajánlotta módszert, nem fog zsákutcába kerülni: patiense hosszú ideig jól fogja használhatni addig annyit kellemetlenkedő fogait. Salamon. Prof. Dr. Josef Münch med. dent. : Klinik der konservierenden Zahnheilkunde. 217 oldalas munka, 229 ábrával. Kiadja G. Thieme, Leipzig. 1931. Ára 16.— márka. Mint a würzburgi egyetemi fogorvosi intézet előadótanára foglalta össze könyvalakba a konzerváló fogászat anyagát. Röviden és logikusan egymásba kapcsolt fejezetekben vonul fel előttünk a fejlődéstan, bonctan után a fog­szövetek kórtana. Nagyon tetszetős az az elrendezés, hogy a tisztán elméleti részek közé be van illetsztve egy-egy klinikai fejezet, mintha éppen a vizsgálatunk alapján jutnánk a következő elméleti részekhez. Így a caries és cariesprophylaxis fejezete után találjuk a szájvizsgálat leírását. Ezt követi a fogbélbetegségek fejezete, mely ismét a fogbél- és gyökérkezelés tárgyalásával folytatódik. A gyökórtömés után jönnek a gyökérhártyamegbetegedések különböző alakjai és minden egyes ily részt a kórtani, klinikai fejtegetés után a gyógykezelés fejez be. így a tanuló korán megszokja a gyökérhártyalobok egyes alakjainak elkülönítését és a szükséges gyógykezelés helyes megválaszftását. A második rész a rendelő berendezésével kezdődik és a már első részben leírt elvek szerint előkészített, illetve meggyógyított fog megtömésének a módszereit írja le. A töméshez való előkészítés és a cavitásalakítás általános szabályainak leírása után jön a porcellánbetét, fémbetét, a plasztikus tömés és az aranytömés készítése. Üj a fogak fehérítése diathermiás úton (saját módszer). A paradentitis, a gyermek­fogak kezelése és a szájápolás fejezetei szervesen simulnak a könyv anyagához, amely minden ízében alapos és nagyszerűen megírt munka és amellett, hogy mindent felölel, amit mai tudásunk mellett a gyakorlat számára fontosnak és szükségesnek tartunk, mégsem sehol sem terjengős, vagy aránytalanul részletező. A kiváló szerző, akit legutóbb a budapesti kongresszusunkon is üdvözölhettünk, munkájával minden fogorvos háláját kiérdemelte, mert különösen a fogbélkezelés mai napon annyira zavaros kérdésében tiszta, világos és határozott állást foglal el, amelyet mindenki bátran követhet, mert gyakorlatilag bevált. Éppen ezért a könyvet minden gyakorlati kartársnak melegen ajánlom. A könyv ki­állítása elsőrendű. Morelli.

Next

/
Thumbnails
Contents