Fogorvosi szemle, 1930 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1930-02-01 / 2. szám
118 Vegyünk egy mindennapi példát: mennyivel jobban tudja a gégész megvizsgálni a garatot az ő homloktükrével, mint az ilyen tükörhöz nem szokott orvos, aki a feje mellett, vagy a beteg szája előtt tartott lámpával világít csak be a szájba. Különösen két orvosi szakma van, melyeknek művelői nem veszik eléggé figyelembe ezeket az egyszerű tényeket: a fogászat és a gynaekologia. Főképpen e két szakmabeli kartársainknak szeretnők ajánlani azt a lámpát, mely nekünk a szemoperálásnál az évek során kitűnően bevált, bár itt üregek mélyén való operálásról aránylag riktán van szó, csak ha a szemgödör mélyén, vagy a könnytömlő gödrében operálunk, de éppen ilyenkor látszik meg e világítási rendszer nagy előnye olyan körülmények közt, mint amilyenek a fogásznál és a gynaekologusnál mindennapiak, állandóak. Homloklámpáról van szó. Ilyenből — eltekintve az olyan primitiv szerkezettől, amelynél a homlokpánton egyszerű, fénygyüjtőszerkezetnélküli kis izzólámpa van elhelyezve — elvben kétféle létezik: concavtükrös reflektor, foeusában elhelyezett izzólámpával, továbbá gyüjtőlencsés lámpatubus. A reflektoros szerkezetet joggal nem kedvelik az orvosok. Igen nagy a súlya, fénye pedig nem szokott homogén lenni: nem lehet találni olyan beállítást, mely mellett elég nagy terület lenne eléggé erősen s amellett eléggé egyenletesen megvilágítva. Ez tehát általánosabb használatra nem alkalmas. A gyüjtőlencsés tubusok ismeretesek. Számos műszergyár készíti, a legkülönbözőbb kivitelben. Azonban kevés van köztük, mely a céljának igazán minden tekintetben megfelel. Valami hibája majdnem mindegyiknek van. Elsősorban — s ez a legfontosabb — optikai tekintetben. A fény vagy nem elég erős, vagy nem elég egyenletes, vagy nem fed elég nagy területet. Oka: az izzólámpának, vagy a gyűjtőlencsének célszerűtlen megválasztása, vagy pedig a kettőnek egymáshoz való optikai viszonyában van a hiba. További baj, ha a szerkezet nehéz, ha a fejpánt kényelmetlen s végül, ha az áramszabályozás nem eléggé egyszerű s ha olyan beállításokat is megenged, melyek az izzólámpát túlterhelik s ezzel idő előtt tönkreteszik. Mindezen hibáktól mentes az a lámpa, melyet, mint mondottam, már évek hosszú sora óta használok az operáláshoz s amelyet, éppen számos előnye miatt, más szakmabeli kartársaimnak, elsősorban a fogászoknak és a nőorvosoknak is bátran ajánlani merek. Egyik nagygyakorlatú fogász kartársunk, Földi Elek dr. úr, azt mondotta nekem e lámpáról, hogy használatba vételének első napjától fogva nem tudja többé nélkülözni, annyira megkönnyíti a munkát, annyival biztosabbá teszi finomabb részletek meglátását.
