Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1929-04-01 / 4. szám
342 Kantorovicz tartotta, a többi ötöt munkatársai: Balters (8), Nehmitz (1) cs Korkhaus (1). A Kantorovicz-féle előadások elseje foglalkozik a helyi érzéstelenítés veszedelmeivel, illetőleg azok elhárításával. A veszély: az infectio lehetősége, még pedig vagy a szövetek részéről, vagy pedig a fecskendő részéről. Minden irányban okos érveket sorakoztat fel a szerző. A második az bővebb és tárgya a parodontitis. Köbén Kantorovicz előadja W estei és Gottlieb tanait; de bámulatos az a világosság, mellyel elő tudja adni másoknak kutatásait, ebben a tekintetben Kantorovicz valóban elsőrangú tanító. Biztoskezü vezető, mert a vezető maga is bejárta az egész utat, noha nem ő tárja fel. Aki rövid úton akar behatolni a probléma velejébe: olvassa el Kantorovicz fejtegetéseit. Alig fogja érezni, hogy csak kommentárt olvas. A trigeminus-neuralgiának alkohol-injeetiókkal való kezelésének szentelt rövid fejezet után, következik két összetartozó : az asepsisről a conservativ kezelés ben és a gyökérkezelésről. Érdemes őket figyelemmel elolvasni. A kettőnek együtt Kantorovicz közös címet is adhatott volna, még pedig nordaui reminiscentiák alapján ezt, hogy: conventionalis hazugságok a fogászatban. Kantorovicz irgalmatlanul üldözi őket, ezért túlhajtásai is megbocsáthatok. A szívólenyomatról szóló fejezetben reámutat az e tárgyról írók hamis leírásainak káros következményeire: szinte mesterségesen megnehezítették a tárgy megértését, mely Kantorovicz előadásában egyszerre könnyű és világos lesz. A részleges lemezes pótlásról szóló fejezet megint tanúsága Kantorovicz világoslátásának : a kapcsok lényegéről és általában a tehermentesítésről röviden, okosan és érthetően beszél. Bartels adalékai is értékesek, kiegészítik mesterének tanításait és annak szelleme uralkodik bennök. Nehmitz és Korkhaus is jól megoldották a rajok bízott kisebb feladatokat. Egészben tehát egy hasznos, jó könyv. Megszerzését az alacsony ár megkönnyíti. Salamon. Handbuch der Zahnheilkunde, III. Band. IV. Auflage. Begründet von Prof. Dr. -I. Scheff, herausgegeben von Prof. Dr. 11. Pichler. Verlag Hôlder—Pichler—Tempsky A.-G. Wien—Leipzig, 1927. 253 szövegközötti képpel és 7 színes melléklettel. Prof. Scheff halála cgyidőre megakasztotta az ismert Scheff’sche Handbuch dir Zahnheilkundc negyedik kiadásának megjelenését. A második kötet átmenetileg II. Wolf szerkesztésében jelent meg, a most megjelent kötet szerkesztésének és kiadásának nehéz munkáját végre II. Pichler vállalta el, kinek sikerült feladatát úgy megoldania, hogy a wieni iskola tradícióinak fenntartása mellett, érvényt tudott szerezni a modern stomatologia térfoglaló irányának. Céljának megfelelően a régi kiadás szerzői közül csak Büdingert, Tlochsingert és Weinbergert tartotta meg és számos neves és értékes erő közreműködésének megnyerésével e kézikönyvek szerkesztésében megjelenő első kötetét a stomatologia határterületeinek szentelte. A mü első fejezetében B. Gottlieb ismerteti a fogak törésének és luxatiójának aotiologiáját és therapiáját. Az állkapocsízület megbetegedéseit E. Albert dlolgozta fel és K. Biidinger egészítette ki. Ez utóbbi szerzőtől származik az állcsonttörésekre vonatkozó fejezet, amelyben a szerző a pathologia és a sebé-
