Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1929-02-01 / 2. szám
116 való kezelése után a gyökéresatoma falaira rárakódó thymolréteg és a mummifikált pulpákra alkalmazott Gysi-féle Triopasta, amelyről Hess úgy nyilatkozott, hogy bakteriológiai szempontból az összes követelményeknek megfelel (lásd Vierteljahresschrift für Zahnheilkunde, 1927, 2. szám, 218. oldal). A többi antiseptikumot tartalmazó gyökértömőanyagot azért mellőztem, mert általánosan tudott tény, hogy idővel zsugorodik, nem tapadnak többé a gyökércsatorna falához és így mint tömőanyag értéktelenek, részben, mert gyökhártvaizgató szereket tartalmaznak. A Gysi-féle Triopasta vizsgálatához az előbbi módon előkészített és sterilizált fogakat használtam, a pulpakamrában levő vattagolyócskákra a kereskedelemben kapható Triopastát rétegeztem, a kavitást cementtel, a gyökércsúcsokat japánlakkal és parafinnal zártam. A kísérleti fogak több napon keresztül (2—4—8 napra) typhus-culturába merítve thermostatban maradtak, majd az előbb leírt módon a vattagolyócskákat kivéve, steril levesbe oltottam és 24 óra múlva a fejlődött cultural megvizsgáltam. Függőcseppben valamennyi cultura mozgékony typhusbacillusokat tartalmazott, a tömésen bevándorló baktériumok tehát a Triopastán keresztül hatolva is élre maradnak. A thymolalkoholos kezelés értékének vizsgálatához a következő technika szolgált: 9 sterilizált fogak gyökércsúcsának japánlakkal és parafinnal való elzárása után a gyökércsatomába bőségesen thymolalkoholt vittem be Miller-türe csavart vattán, majd a fogakat 14 órára 40°-os thermostatba tettem, hogy az alkohol elpárologjon. Ezután Miller-türe csavart-steril vattafonalat vittem be a gyökércsatornába, efölé két steril vattagolyócskát helyeztem és a kavitást cementtel zártam. A fogak 3—6—8 napig maradtak a többször váltott typhusculturába merítve thermostatban, majd a szokásos kautélákkkal kivéve a fogakból a vattagolyócskákat és a fonalakat, steril levesbe oltottam és 24 óra után a thermostatból kivéve a levest baktériumtartalmára megvizsgáltam. A három nap múlva a culturából kivett fogból származó vattagolyócskák fertőzöttek voltak, a gyökércsatornákból kivett fonalak sterilek maradtak, a levesbe oltva nem fejlődött cultura. A hat és nyolc nap múlva kivett fogakból származó vattagolyócskák fertőzöttek voltak és a gyökcsatornából kivett vattafonalak szintén fertőzöttek voltak és élénken mozgó typhusbacillusokból álló cultura fejlődött. Szóval már hat nap után élő baktériumok maradtak a thymollal béleltfalú gyökércsatornákban és így ez az antiseptikum sem nyújt biztosítékejt a reinfectio ellen