Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1928-02-01 / 2. szám

104

lesz a következménye. Ezen összegeződő káros hatásoknak, mint a túlterhelés, a káros erőhatások, a paradentium sérülése, a kapocstartófog nem lesz képes sokáig ellenállni, a kapocs hosszabb-rövidebb idő alatt végigmegy az összes fogakon és a végeredmény a teljesen fogatlan száj, sokszor annyira sorvadt fogmedernyulványokkal, hogjr a gerincet alig lehet megtalálni. Ilyen szájba azután functióképes prothesist készíteni a legnehezebb és egyben talán a leghálátlanabb feladatok közé tartozik.

Ha ezekben felismerjük az egyszerű részleges prothesis hátrányait, adva vannak azon feltételek is, melyeknek egy ennél jobb fogpótlásnak meg kell felelni.

1. Ha már természetes erőtransformátoraink, a szájban levő gyökerek nem alkalmasak arra, hogy egymagukban viseljék a teljes rágónyomást, ne essünk az ellenkező végletbe és ne hárítsuk a rágónyomást teljesen a nyálkahártyára, hanem osszuk el a nyálkahártya és a még meglevő fogak között, ezáltal a csontra közvetlenül jutó nyomás kisebb lesz és a resorptio folyamata meglassubbodik.

2. Az egyszerű kapocs helyett, mely nem viszi át a kapocstartófogra az aránylag ártalmatlan vertikális rágónyomást, de átviszi a kártékony erőcomponenseket, oly megerősítéseket kell keresnünk, melyek éppen a vertikális rágónyomás egy részét viszik át a fogra, káros componensek keletkezésének lehető elkerülésével, azonfelül igyekeznünk kell a pilléreket a ráható erőkkel szemben lehetőleg ellenállóvá teni.

3. Minden esetben a körülmények gondos mérlegelése után individuálisan kell eljárni.

Ezen követelményeknek igyekszünk megfelelni alátámasztott prothesisek készítésével. Vagyis: az alátámasztott prothesis oly fogpótlás, mely a rágónyomást részben a nyálkahártya, részben a természetes foggyökerek közvetítésével viszi át az állcsontokra, a káros componensek lehetőség szerinti távoltartásával a pillérektől.

Ha egy pillérhez egy szabadon végződő prothesisrész kapcsolódik, akkor a pillérre ható erők attól függenek, hogy milyen az összeköttetés a pillér és a prothesis között, Ha az összeköttetés teljesen merev, a pillérnek természetesen követnie kell a prothesis összes mozgásait. A prothesis szabad végére ható vertikális erő a pillérre mint billentőerő hat, a billentőerő nagysága pedig a megterhelés nagyságától és az erőkar, vagyis a szabad prothesisrész hosszúságától függ. A szabad végére ható transversális erő pedig a pilléren mint forgató hatás érvényesül. Teljesen merev összeköttetés alkalmazása tehát a pillér óriási megterhelésével jár.