Fogorvosi szemle, 1927 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
48 tása és a lágyszájpadhoz való {elnyomása által történik. Miután igy egy jól szívó lenyomatot készítettünk, a szélek épentartása mellett kaucsukfrézzel érdessé tesszük, a szájpadrész közepén lefolyó nyílást készítünk és a lenyomatot kanálnak használva híg gipsszel újra lenyomatot veszünk, hogy a finomabb nyálkahártyaredőket is pontosan megkapjuk. Az alsó lenyomat elkészítése teljesen hasonlóan történik. Hátrafelé a lenyomat itt is a mozgó és nemmozgó rész határáig érjen a tuberen, amit ugyancsak tintaceruzával megjelölve viszünk át a lenyomatra. Bonyhárd dr Dr. Arthur Hauer (Wien): Kemény porcellánból készült immediatprothesisek. (Zeitschrift für Stomatologie, 1926, No. 11.) Dieffenbach kísérletei óta, ki a rosszul gyógyult csonttöréseket elefántcsontcsapokkal igyekezett egyesíteni, minden csontdefektusnál főcél az, hogy az összeköttetést ismét helyreállítsuk transplantatio vagy csontplasztika útján. Mivel különböző körülmények (általános gyengeség, láz, gennyedés) a trauma vagy operatio utáni rögtöni plasztikát rendszerint késleltetik, immediatprothesisekre van szükség, hogy a törvégeket a kellő helyzetben megtartsuk illetőleg a szájban legyőzve az izmok széthúzó hatását, az evést, beszédet, légzést lehetségessé tegyük. Sőt a rögtöni plasztikánál is jók a prothesisek, mert a csontvégeket a gyógyulási idő alatt helyesen rögzítik. Az immediatprothesisek anyagául feltalálójuk, C. Mariin kaucsukot használt. Stoppany bádogot, Feiizsche zinn-t, Schröder kemény gummit próbált alkalmazni. Partscli a resectio (állkapocsresectio) utáni prothesisek ízületi nyúlványát üvegből készítette. Ennek Pichler az egész mesterséges állkapcsot üvegből vagy porcellánból akarta elkészíteni, de nem talált megfelelő gyárat, mely elvállalta volna. Szerző Pichler tervei alapján Prof. Kirsch-sei, kiismert keramikus, készíttet immediatprothesiseket egy bizonyos középanyagból Steingut és Steinzeug közt, mely igen jól bevált. Az immediatprothesist rendszerint egy alsó fogpótlódarab alakjában erősítik kapcsokal a megtartott állkapocsrészhez ; az operatiónál eltávolított vagy egyébként hiányzó fogakat a darab kapcsán pótolják. Az immediatprothesis a támasztó és fogpótló prothesissel egy bádogszárny által függ össze, melyet a behelyezéskor a helyes harapás helyzetében csavarokkal fixálnak. Ezután részletes leírását közli a porceliánok keletkezésének, összetételének, a prothesisek égetésének, festésének stb. Végül köszönetét fejezi ki a wieni porcellángyárnak, hogy oly önzetlenül szolgálatára állott a tudománynak. Sípos Stefánia dr. Dr. Pordes Fritz: Was muss der Zahnarzt von der Wirkung der Röntgenstrahlen wissen. D. zahnärztl. Zeitung 1926. No. 19. A röntgen a fogászatban egyre nagyobb tért hódít nemcsak diagnostics, hanem ma már sok esetben theraupetikus célból is. Azonban sajnos gyakran a fogorvos az X-sugaras kezelésben járatlan és ismeretek hiányában sok kárt okozhat a veszélyes röntgensugárral. Ez a körülmény indította a szerzőt, hogy egy fogorvosi szaklapban erről a kérdésről referáljon. A röntgensugarak az élő sejtben egy nem egészen tisztázott módon az atom egyensúlyát felborítva, elektron elszakítással okoznak kárt. A szövetek érzékenysége a besugárzásnál nem egyforma. Általában fiatal és növekvő sejtek gyorsabban szenvednek károsodást. A röntgenhatás egy bizonyos