Fogorvosi szemle, 1927 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
49 latentia után jelentkezik. A legismertebb reakció a bőrön látható. Már 6—12 órával a besugárzás után a bőrön felléphet az úgynevezett korai reakció. Ilyenkor kisfokú hyperaemia és duzzanat mutatkozik, mely azonban egy nap alatt elmúlik. Általában ritkán lép fel. Az úgynevezett „korai mélyreakcio“ analog az előbbivel, de a bőralatti szervekben játszódik le. Fogorvosi szempontból a nyálmirigyek és a pajzsmirigy viselkedése jöhet számításba: a nyálelválasztásban átmenetileg egy hypofunkcio állhat be; a pajzsmirigy reaktioja Basedow-kórban szenvedőknél a Basedowoidoknál a betegségük tünetének a fokozódásában mutatkozik. Ajánlatos tehát a pajzsmirigyet megfelelő módon védeni. A bőr reakciója (nem az úgynevezett korai reakció) a sugárzás mennyiségétől függ. Mértékegység a „Hed“ = Erythemadosis. A fogászati therapiában rendesen ennek 15—200/0-ot adjuk csak. A „Hed“ applikálása után 3—4 után egy gyengén barnás pigmentatiót kapunk, mely magától elmúlik. Ha most a „Hed“-et átlépjük akkor lépnek fel a röntgenégések különböző fokai. A röntgenbesugárzás egyik kísérője az epilácio lehet, tudniilik a hajpapilla érzékenyebb mint a bőr és már röntgenfelvételek után, ha azok túlgyorsan egymás után és puhasugárral eszközöltettek, jelentkezhet. Az úgynevezett indurációs oedema pedig túlkemény sugarak következménye. Késői röntgenreakciók közé a teleangiektasiák sorolhatók, melyek az arcon igen kellemetlenek, különösen ha bőratrophiával párosulnak. Főleg kis időközökben applikált röntgensugarak, még ha azok jóval a „Hed“ alatt voltak, kumulativ hatásuknál fogva okozhatnak teleangiektasiát. Egy bőrrészlet (az arcon) egy évben körülbelül 10 röntgenfelvételt bír el. Több már esetleg csak károsodással járhat. Therápiás] besugárzásnál ‘Д Hed adagolása után legalább két hónapi szünetnek kell következni, sőt a következő besugárzást ajánlatos 3—4 hónapra kitólni. Az orvos, aki röntgennel is foglalkozik, óvakodjék a sok kis dosistól, melyek azonban összegezve igen komoly következményekkel járhatnak. Ne maga tartsa a filmet felvételkor, hanem a beteg fixálja ezt. A röntgen első hatása egy dermatitis, mely észrevétlenül átmehet a röntgenrákba. Röntgeneseknél egy leukopenia és azoosperma is jelentkezhet. A fogorvosi gyakorlatban a röntgentherapia elsősorban a gyulladásos folyamatoknál indikált : a pontosabb ndicatiókról a szerző itt nem akar szólani, de kiemeli, hogy a sebészi therapia a röntgen mellett sem nélkülözhető. A sugaras therapia csak emeli a gyógyulás esélyeit. A röntgen gyulladásos folyamatoknál azért hatásos, mert a sugarak pusztitólag hatnak, még pedig már kisebb dosisai is (a Hed Ve része is) a leukocytákra s ezért a fehér vérsejtek szétesése után a bennük lévő antitestek szabadba jutva, igen hatásosan védekeznek a gyulladásos folyamat kórokozói ellen. Röntgensugarak, aetherhullámok is épúgy mint a fénysugarak, rövid és hosszú hullámokra oszthatók. A hosszú hullámhosszal bírók a „puha“ sugarak, penetrációs képességük kisebb, mint a rövid hullámhosszú „kemény“ sugaraké. Viszont a, puha sugár a bőrön eloszolva több veszélyt rejt magában, mint a keménysugár, tehát therápiás besugárzásnál mindig egy filtert kell a cső és bőrfelület közé beiktatni, a filter, rendszerint >/s—5 mm vastag aluminiumlemez feladata a puha sugarak resorbeálása. Mivel a sugarak intenzitása a távolság négyzetével csökken, lehetőleg nagyra vesszük a focus-bőr távolságé* 4
