Fogorvosi szemle, 1926 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1. szám
14 1. csoport: A meziális él kifelé — 2. csoport: a meziális él befelé fordult. Ez a beosztás magába foglalja a fogak hossztengelykörüli elfordulásainak összes lehetőségeit, természetesen bizonyos korlátozással. Tudniillik megtörténik, hogy a forgási tengely a fog mértani hossztengelye és a fog éle közé esik. Ezeket az eseteket azonban egész nyugodtan besorozhatjuk azon typusba, illetve csoportba, amelyikhez a legközelebb állanak. Amennyiben a fog nem a rendes helyén állana, ez a körülmény még külön feltüntetendő, például j. f. caninus, fogsoron kívül (vagy belül) I. typus, 2. csoportú rotatióban. Ezt a beosztást azért ismertettem ezen a helyen és nem a bevezetésben, mert itt amint precizirozzuk a fog elfordulásait és minden elfordulásnak nevet adunk, typusokba és csoportokba osztjuk, úgy a kezelést is specializáljuk s minden typus és csoport forgatását, bár azonos elv szerint, de más és más elgondolással végezzük. Ezt a különleges munkát az emelővel nem eszközölhetjük, hanem csakis a csigarendszerrel. Mielőtt ennek a tárgyalásába belekezdenék, vissza kell térnem arra, amit a bevezetésben mondottam, hogy a rotálandó fog számára helyet kell teremtenünk és pedig lehetőleg nagyobbat, mint a fog legnagyobb szélessége. Amint láttuk az emelő alkalmazásánál, a fogat mindenkor karikával vesszük körül. A csigarendszerű forgatások mindegyikéhez szintén szükségesek. A karikák az úgynevezett bandmateriából készülnek, ami bármilyen vékony, mégis bír valamelyes vastagsággal és ez különösen szűkén álló fogaknál már elég lehet a forgatás megakadályozásához. Tehát tágításkor ezt is figyelembe kell vennünk. A csigarendszerű forgatással a fogat ugyanazon helyen megforgathatjuk. Mégis a forgó fog tesz kis kilengést jobbra és balra, ami által lényegesen könnyebben és gyorsabban végzi az elfordulást (Spielraum), azonkívül a fog keresztmetszete nem szabályos kör, tehát a forgási idő alatt hol kisebb, hol nagyobb helyre van szüksége. Mindezeket figyelembe kell vennünk és akkor könnyen beláthatjuk, hogy tényleg szükségünk van a fog legnagyobb szélességénél nagyobb helyre. Lássuk most már a csiga alkalmazását a gyakorlatban. Amint már mondottuk, az efajta fordítások elvégzéséhez is Magill-karikát forrasztunk a fog köré. A karikára kis tüskét forrasztunk, amelynél fogva ligaturával a kívánt irányba forgathatjuk a fogat. A ligaturát az expanziós ívhez kikötjük és úgy a tüskék elhelyezése a karikán, mint a ligaturák kikötése az ívhez ismét eminens fontosságú. A
