Fogorvosi szemle, 1925 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-01 / 1. szám

40

keverékével ecseteljük be. Ez az eljárás szerinte pontosabb, mint a merev szénpapir alkalmazása. Ily módon meghatározva azokat a területeket, hol az erő legjobban hat, javítást eszközölhetünk. Megállapításai:

I. A helytelen occlusio első jele a gingiva elszíneződése. 2. Magas aranyötvözet könnyen okozhat helytelen occlusiót. 3. Szagosított petroleum lámpakorom pontos diagnosist biztosít. 4. Fogpótlásnál nagy figyelmet kell az erők irányára fordítani.

Vita. G. R. Ellis. Az előadó felfogását helyesli, azonban az előadásból levonható consequentiát, hogy periodontialis megbetegedések mindig túlterhelés, illetve egyoldali megterhelés következménye, nem fogadja el minden esetre. F. H. Skinner a molarisok lecsiszolását nem tartja helyesnek, sem pedig a lágy arany előnyben részesítését a keménnyel szemben. J. M. Prime igen szerencsés ötletnek tartja a kemény arany használatát. A. B. Price platinizált aranyat használ a rágófelszínpótláshoz. D. E. Came: A New Theory of Eruption of the Teeth. (A fogak fejlődésének új theoriája.)

A szerző ismerteti az eddigi elméleteket.

1. Tomes gyökér meghosszabbodási elmélete, mely szerint a gyökér növekedése hajtja ki a fogat.

2. Csontlerakódás a fogcsíra hasisánál, mely szerint a fogat az újonnan képződött csont hajtja ki.

3. Warwick James és A. T. Pitt elmélete szerint 2 fő tényező:

a) A szövetben lévő fölhajtó erő a fogat fölhajtja,

b) Absorbtiós folyamat, mely a fogak (processus) övező és fedő szövetek absorbtiójából áll.

Ad a) a felhajtást eredményező erő a következő factorokból tevődik össze:

I) . A száj hámját a fogfolliculus hámjával összekötő hámtömlök.

II) . A fogat környező szövetek egyenlőtlen növekedése.

III) . A gyökér meghosszabbodása.

4. Umstaut vérnyomási elmélete szerint a fogban és gyökérkörüli szövetekben haladó vérerek nyomása a propulsiós erő.

5. Az alveolus csontjának állandó növekedése. A folyamatot

J. Warwick és A. T. Pitt felnyitott könyvvel hasonlítják össze.

6. Coteman-csont áramlási („bone currents“) elmélete.

7. Thornton Carter szerint „a fogat alkotó és fogat környező szövetek aránytalan növekedésében találjuk meg a propulsós erőt“.

8. Warwick James kimutatta, hogy hogyan absorbeálódik és hogyan nyílik ki a fog fölötti szövet.

9. Guido Fischer a zománc-szerv külső és belső epithelrétegének a száj epitheljével való egyesülésének tulajdonít jelentőséget.

10. Idegentest-elmélet.

A szerző sorba veszi a fent említett elméleteket és megcálfolja azokat.