Fogorvosi szemle, 1924 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1924-05-01 / 5. szám

158

ajak pedig a külső fogmederlemezen a foghús alatt, akkor a fogó zárásakor a külső ajak éles széle a csontból megfelelő darabot resecál és így a gyökér vagy ezzel együtt lódul ki, vagy — hozzáférhetőbb lévén — emelővel eltávolítható.

A fogót egyelőre madárcsőrszerű görbületben készíttettem, azonban mindenféle alakú fogónyélre alkalmazható, mely alsó gyökfogóknál használatos. Felső foggyökerek részére ily resectiós fogót nem készíttettem, mert a felső állcsont fogmedernyúlványa sokkal engedékenyebb, mint az alsóé és belőle a gyökerek emelőkkel elég biztonsággal kiemelhetők.

Nem gondolom, hogy ezen műszer a vésővel való resectiót teljesen kiszorítaná, azonban sokszor jó szolgálatot tehet és azt hiszem, hogy a foghúzás műszereinek egyre bővülő tárában hasznos helyet foglalhat el.

II.

Fogászati hídprothesisek javítására szolgáló műszer porcellánrészek letörése esetén.

A szájban hordott hídprothesiseknél, melyeknek fogai kívül porcelánból készültek azon célból, hogy a természetes fogakhoz hasonlóak legyenek, gyakran fordul elő, hogy mechanicus vagy thermicus behatásra a porcellánrészek egyikeinásika letörik és így a mögötte lévő aranyrész láthatóvá válik és ezáltal viselőjének kellemetlenné lesz. A porcellánrészek pótlására az idők folyamán számos módszert találtak ki. így — hogy csak néhányat említsek fel — a szekrényes fogakkal való pótlás, a Steele-féle fogak, a porcellánfrontok anyacsavarokkal való odasrófolása, a porceilánfogak cramponjainak kellő görbítése után az aranyba vágott szekrénybe ragasztása cementtel, a szegecselés és a cramponok átdugása az aranyrészen fúrt lyukakon és végüknek a szájűrben való odahajlítása a híd belső felszínéhez. Ez utóbbit végzik sokszor a frontfogaknál, mert itt az aranyhídtest vékony és nem engedne elég helyet egy szekrényalakú öböl belevágásának. Tehát a letört porcellánrész helyére egy megfelelő újat köszörülünk és a porcellánfogba égetett két platinacrampon helyé-